2017. augusztus 3., csütörtök

Szálkák

Ignacy Karpowicz: Szálkák


                       

                                                                                   







"A megtépázott egó néha keményen ragaszkodik a jogaihoz."




Ignacy Karpowicz a legfelkapottabb, legelismertebb író ma Lengyelországban, egyenesen a lengyel irodalom fenegyereke jelzővel illették. További bulvár részletekért a szerző nevére rákeresve bőségesen találhat a kedves olvasó. Hazánkban a Szálkák a harmadik megjelenése az Égiek és földiek, Csoda című regényei után.

A történet friss, mai, lendületes. Összetettsége mellett a legfőbb érdekessége, hogy több karakter valós személyről íródott. Ezt tekinthetjük egyféle kísérletnek is, hogy a szerző életének jelentősebb szereplői a tudtuk és beleegyezésükkel bekerültek a regénybe. A lazán egymáshoz kapcsolódó történetek szereplői valóban nem hétköznapiak, mégis nagyon valóságosak. A cselekmény Varsóban játszódik.



A Szálkákban az emberi kapcsolatok állnak a középpontban, és ahogy a szerzőtől már megszokhattuk lesz némi mitológiai utalás, illetve a nyelvnek is fontos szerep jut. Ideológiai megosztottság és az anakronisztikus helyzetek, amellyel mulatságos vagy legalábbis szokatlan pillanatokat teremt az eseményekben meglepőek, húsba vágóak. Az egyéni világnézetek ütközése elképesztően eredeti és elgondolkodtatóvá teszi a regény mondandóját. Élünk egymás mellett, egymásra utalva, kiüresedett látszat kapcsolatokban, bizalom és szeretet nélkül. Erre vágyakozva, realista szemszögből nézve dörgöli az olvasó orra alá. Tükröt tart a világ elé, nekünk embereknek is, hogyan válik elmagányosodottá egy kapcsolat. Néha rendkívül gyorsan hűl ki és ragadunk bele egy-egy rossz viszonyba. Pedig az ember társas lény, ám a hétköznapi taposómalom nem használ ezeknek a kapcsolatoknak. A kulturális értékek mellett az emberi kapcsolatok viszonyok is átértékelődnek manapság. Felszínessé válnak, gyorsan kiüresednek. Talán a bizalom, elfogadás - megértés hiányzik legjobban. "Az ölelés megtagadása, diplomáciai jegyzék a távolságtartásról." Miért félünk őszintén szeretni?



Színes a szereplők személyisége, egyéniségük és kapcsolataik egészen meglepőek. Öregedő, magányos nő macskával (Ninel), és a fiatal szerető (Norbert), a homoszexuális pár, elismert és gondos családapa, aki éjjel a klubok és az éjszaka királynője... A férje szeretőjébe beleszerető asszony is elég meghökkentő. Emberi vágyak, viszonyok és a társadalomhoz való megfelelés mozgatja ezeket a szálakat. Igazi szociológiai alapon ábrázolt kapcsolatháló ez. Realista módon a valóságot hozza elénk, azonban ezek a kapcsolatok sokkal bonyolultabbak, valahol pedig minden összefügg. Rendkívül ügyesen fonódnak egybe a szálak, az élet is tud meghökkentő eseteket alkotni.
Az egészet áthatja a harmincas korosztály életközépi válságának megélése, az életben való eligazodás, megfelelési kényszer nyomasztó terhe.

Szymon ösztöndíjjal Németországba megy, ahol találkozik egy általa csodált, az afrikai nyelveken beszélő szakemberrel. Mint fiatal férfi beleszeret, ami megfordítottan is működik. Ugyanakkor, a felesége, Maja csodálatává is válik a fiatalember. A romantika és a kölcsönös vonzalom meglepő esete ez. A rendszer megduplázódott, mert mindegyik házastárs további partner. A kapcsolatok viszonyrendszere színes és váratlan helyzeteket hoz létre, mégis akadnak ismerős és átélhető mozzanatok.



Ideológiai megosztottság és a mögöttük ábrázolt, a szereplők saját vállalt világnézetei ütköznek, elgondolkodtatnak. Ahogyan a valós életben is az identitás és az egység egyre bonyolultabb. Megítélni, elfogadni egy embert a saját szokásaiért elég ellentmondásos. Egyáltalán kell-e? Van-e okunk, jogunk ítélkezni bárki felett? Különösen nehéz ez, ha felvállalt melegségét nem titkolja. Emiatt a hősök a saját bőrüket egy kicsit szűknek érezhetik. Önmagát nem tudja "megerőszakolni" az elfogadásért. Megküzdenek a társadalmi elfogadásért. Karpowicz sok szokatlan helyzetet ábrázol, teszi hétköznapivá. Izgalmas kirándulás ez az emberi kapcsolatok viszonyrendszerének megismerésére.


A mai, modern család élete és a kialakult helyzetek nem a romantikának kedveznek. Annyira összeomlott a hagyományos értékek rendszere, átértékelődött nem csak a házasság, de a vérségi kötelék is, fellazult, hogy talán van okunk félni. Mire nőnek fel a jelen korunk gyermekei? Ami fontos lenne, hogy a hétköznapi emberek lojálisak és tisztességesek legyenek egymáshoz. Keserédes történet ez, a humoros pillanatai ellenére is. Karpowicz gondolatait, nézeteit a vallásról, az erkölcsről, vagy a fogamzásgátlásról a szereplői mondják ki. Lehet, hogy Isten nem létezik, de úgy gondolja, hogy az ateisták és hívők képesek kommunikálni. Az emberek közötti viszonyokra helyezi a hangsúlyt. Szellemes, ironikus emberi portrékat festett meg regényében, amit áthat némi melankólia. Ez egy gyönyörűen megírt regény jelen világunkról.




Ignacy Karpowicz: (1976. Byalistok) - regényíró és fordító.

Lengyel író, prózaista, utazó. Az írás mellett angolból,spanyolból és amhara nyelvből fordít, és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie gondozásában látott napvilágotBalladyny i romanse című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.





Typotex, Budapest, 2017
470 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632799384 · Fordította: Körner Gábor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése