Kaliforniai fürj

Oravecz Imre: Kaliforniai fürj 
A rög gyermekei II.



                                         






Az Ondrok gödre című regény szereplőinek, életének folytatása. Szépen megírt, érzésekkel teli családtörténet. A XIX. század végén Amerikába az ígéret földjére tömegesen kivándorolt és vendégmunkásnak szegődött magyar parasztság sorsát ismerhetjük meg. Árvaiék küzdelmei, boldogságkeresése révén az elszármazás jelenségét rajzolja meg.


A regény két fő helyszínen játszódik. Az első Toledo, a kohók és gyárak, fejlődő üzemek világa,
a másik természetesen Kalifornia lesz.

Toledoban már több ezer magyar él és dolgozik, kis kolóniában. A magyaroknak rossz hírük volt bármennyire keményen is dolgoztak. Beilleszkedésük nem ment zökkenők nélkül. Képzetlenek voltak, sokat ittak, az utcán vizeltek, hangoskodtak, akár verekedtek is. Ragaszkodtak hagyományaikhoz, megrögzött szokásaikhoz, ami szintén nehezítette a beilleszkedésüket. Ezért bizony lenézték a magyarokat, és általában a kelet-európaiakat is. Az otthontalanság a történet kezdetén nagyon jól érzékelhető. A paraszti lét pusztulásáról, egy család széthullásáról olvashatunk. Az otthonról érkező levelek mintha egy korábbi világról számolnának be.


A beilleszkedés része Anna fürdőruhája, rövidre vágott haja, (sok sok év után kerül erre sor), a fejlődés a háztartási gépek megjelenésén is jól nyomon követhető. Ezek a magyar paraszti világban
a XX. század elején úri huncutságnak, luxusnak számítottak volna, de igazából még ezek idehaza elképzelhetetlenek is lettek volna. István a beiciglijére spórolt, közel egy éven át nem ivott sört. Jószerivel centenként rakta össze a rávalót. Amit a történet előrehaladtával, évekkel később motorbeiciglire cserél. Hatalmas büszkeség és előrelépés ez számára. Sőt, későbbiekben megjelennek az automobilok is: A Ford T modell és a versenytársak autói is.


Részletesen olvashatunk a különböző ipari módszerekről és technológiákról is: a tempervasöntésről vagy amikor Kaliforniába kerül a család az olajfúrásról is. Ezek nagyon fontosak ahhoz, hogy a korabeli valóságot közel hozzák az olvasónak. Amerika ipari fejlődése is jól nyomon követhető. Oravecz történelmi tudása mellett tökéletesen hiteles képet rajzol a kivándorolt családok életéről,
a dolgos mindennapokról. Képet kapunk a küzdelmekről és örömökről, a tragédiákról vagy a korabeli amerikai társadalomról. Arról, mennyire keveset tudtak már akkoriban is rólunk magyarokról.
Árvaiéknál a föld szeretete utal az elveszített gyökereikre. Azonban az új helyzet, környezet, az egyre bővülő család egyben tartása a legfontosabb. Ami persze sok lemondással, megalkuvással is jár.

Árvaiék két gyermekkel vágtak neki az újvilágnak. A kinti évtizedek alatt újabb gyermekeik születnek, bár egyiket sem tervezték. Bözsike tragédiája után Anna is belátja: maradniuk kell.
A kislány sírja is odaköti őket. Később Jancsikát is elveszítik egy betegség során.

Az identitásuk keresése is nagy hangsúlyt kap a cselekményben. A hazatérés rendszeresen felmerül, ám ez okot ad ellentétek kibontakozására: a gyerekek nem vágynak a sosem látott nagyszülők, a távoli Magyarországra. Ott születtek, ott vannak barátaik, Amerikában szocializálódtak. Nekik már
a gyökereik is ott vannak. István és Anna mindig alapos észérvek alapján hozza meg a döntést: maradniuk kell. Lassan nincs hova visszatérniük, hiszen a történelem is besegít ezekbe a döntésekbe. Világháború, Trianon és a szegénység mellett a szülők, testvérek is elhalnak.



Szerettem olvasni István bátor, tettre kész, kihívásokat leküzdő gondolatait, érzéseit. István elvonulásait, erdőben, kanyonokban. Beicigliútjait, vagy szántókon tett bóklászásait, amikor leveszi a bakancsát, hogy kicsit mezítláb járkáljon a homokban. Ő ilyenkor élte meg az érzéseit, emlékeit, vágyait. Egy ilyen hajnali felfedezés eredménye a kaliforniai fürj csapat is. A regényben sűrűn felbukkanó madarak Kalifornia nyílt erdőségeinek és bokrosainak szabad madarai. Imre számára a csipogó kaliforniai fürjcsapat a természet és az óhaza világát idézi meg. Ezeknek a madarak hangjában az emberi lélek belső rezdülései szólalnak meg, ott bujkál a honvágy és a gyökértelen lét nehézségei. Ha valaki felnőttként kerül új közegbe, az elveszített otthona, családja és hazája után épp úgy vágyódik. Mellette az idő, az élet múlandóságának pillanata az, ami István és az olvasó lelkébe beég. Szép történet, fontos könyv. A lezárásban Istvánék farmot vásárolnak, ezzel visszatérnek a gyökereikhez. A föld Amerikában is föld, farmerek lesznek.



Magyarország sajnálatosan ma ugyanolyan élhetetlen hely, mint volt száz évvel ezelőtt. A remény sem igazán mutatkozik a gazdasági felemelkedésre. Ez félelmetesen aktuális hátteret ad a regénynek. Olvasmányos, jó stílusban megírt, minden sorát élveztem. A Kaliforniai fürj voltaképpen történelmi családregény, egy századfordulós történelmi krónika.






Oravecz Imre:
A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.





2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg; folytatása, a Kaliforniai fürj 2012-ben. Legutóbbi könyve, a Távozó fa című verseskötet 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Regényfolyamának új összefoglaló címe A rög gyermekei. Az első kötet (Ondrok gödre) új, átdolgozott kiadása a 2006-os Könyvhétre jelent meg, ezt követi a Kaliforniai fürj, a regénysorozat harmadik darabja pedig az Ókontri lesz.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Fontosabb díjak, elismerések

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj (2016)



Eredeti megjelenés éve: 2012

Magvető, Budapest, 2017

648 oldal · ISBN: 9789631435498