2016. október 12., szerda

Előttem az élet

Romain Gary (Émile Ajar): Előttem az élet  




                                                                   

"Az élet egy olyan izé, ami nem való mindenkinek."











Ez egy igazi életmese, felnőtteknek. Az 1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel még a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság sem. A díjat át sem vette, hiszen eredeti nevén -ami szintén álnév- Romain Gary 1956-ban Az ég gyökereiért már elnyerte. Műve zsenialitását az is jellemzi, hogy szókimondóan varázslatos a könyv. Aki olvasta, nem felejti. Ez igazából véleményem szerint az a könyv, amit olvasni kell. Igazi klasszikus lett és ma is aktuális. Felnőttként is kedvenc és letehetetlen, szinte minden oldalon van benne valami, amit érdemes lenne idézni.




Kis főhősünk Momo monológjaiból kerekedik ki az események sora, az ő szemével látjuk a világot és a történéseket. A sok humor ellenére
is szomorú, mély mondanivalót hordoz.
Rosa mama tapasztalatai, és Momo (Mohammed) gondolatai a világról, életről, emberekről, Istenről igen frappánsak, és az igazságtartalmuk is meglepően nagy. Mindez úgy megírva, hogy a könyv abszolút letehetetlenné és felejthetetlenné válik olvasás után, ami nem véletlen. Szereplői közt zsidók, négerek és arabok, utcalányok, kurvák vannak. Gyerekszemmel a sorstalanság, kilátástalan, jobb és szebb élet reménye. Egyetlen gyereknek sem lenne szabad annyira egyedül lennie, remény nélkül élnie. Szeretet és odafigyelés kell(ene) minden gyereknek. Rosa mama is megjárta élete poklát többszörösen is, megismerjük életének tragédiáját.
Az egykori szépséges zsidó lány, Auschwitzból menekült meg, ma már öreg és beteg. Utcalányok gyerekeire vigyáz, emlékeiből él. Momonak pedig rajta kívül nincs senkije, hiszen apjáról semmit nem tud, anyja pedig vidéken dolgozik. Momo és Rosa mama kapcsolata a vérségi köteléknél is őszintébb, igazabb és szétszakíthatatlan.




Momonak többször is mondják a történet során, még előttük az élet. Csakhogy ez neki nem biztatás, hanem inkább fenyegetés. Olvasás közben sokat jutott eszembe, amit nekem is mondogattak: Addig örülj, amíg gyerek vagy! Felnőttként egészen más visszaemlékezni a felhőtlen gyermekkorra, mint megélni.

A gyermek Momo szemével gyermekien naiv, mégis felnőttesen vagány életszemléletével a prostituáltak, skricik és a „kurvagyerek-bömbölde” világa bizony szívbemarkolóan őszinte valósága sokszor tűnik mókásnak, de bizony van itt vágy és fájdalom is! Ezek a mozzanatok pedig hatalmas fricskát adnak az arab-zsidó ellentétnek is. Párizs ehhez remek háttér.

A könyv vége mélabús, szomorú befejezése zokogással zárult. Mi vár majd a kis Momora? Élete merre kanyarodik, nehéz jósolni. Egyedül marad és fiatal kora ellenére is már túl sokat látott, tapasztalt az életből. Elgondolkodtató, az emberi kapcsolatokat feszegető regény, ugyanakkor magával ragadó egyedi humorával képes nevettetni, szórakoztatni is. Katarzis és élmény olvasni.


Romain Gary (szül. Roman Kacew, Vilnius, 1914. május 8.Párizs, 1980. december 2.) litván származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata.

Műveit általában franciául írta meg először, hogy azután maga fordítsa angolra, de néhány esetben ez fordítva történt. Több álnéven publikált, ez vezetett ahhoz is, hogy ő az egyetlen, akinek a Goncourt-díjat kétszer is odaítélték. A Romain Gary maga is álnév, további ismertebb álnevei: Émile Ajar, Fosco Sinibaldi, Shatan Bogat, René Deville, Lucien Brûlard.

Romai Gary az egyetlen író, akinek a Goncourt-díjat kétszer is odaítélték - ezt a francia irodalmi kitüntetést egy író csak egyszer kaphatja meg. Garyt 1956-ban a Les racines du ciel-ért tüntették ki, majd 1975-ben ismét; ezúttal az Émile Ajar alnéven publikált Előttem az élet-ért (La vie devant soi).

A Goncourt-akadémia az álnév mögötti író személyét nem ismerve ítélte meg a díjat. Egy ideig Paul Pavlowitch, Gary unokaöccse tetszelgett az író szerepében. Gary a Vie et mort d'Émile Ajar, halála után posztumusz kiadású regényében leplezte le az igazságot. Első feleségét 1944-ben vette el, és 1961-ben vált el tőle. 1962 és 1970 között Jean Seberg amerikai színésznő volt a felesége, közös fiuk Alexandre Diego Gary 1962-ben született.

Gary írta A leghosszabb nap forgatókönyvét, valamint írta és rendezte az 1971-es Kill!-t, amelyben az akkor már elvált felesége, Seberg is szerepelt.

Seberg 1979-es öngyilkosságát követően Gary depressziós lett, és 1980. december 2-án főbe lőtte magát. A búcsúlevelében hangsúlyozta, hogy öngyilkosságának semmi köze nincsen Seberghez.

(forrás:wikipédia)





A Park Kiadónál megjelent Romain Gary kötetek:
A virradat ígérete (2012), Salamon király szorong ( 2014), Lady L. (2015).





Eredeti mű: Émile Ajar: La vie devant soi
Eredeti megjelenés éve: 1975

Park, Budapest, 2016
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552643
Fordította: Bognár Róbert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése