2016. április 15., péntek

Védett férfiak

Robert Merle: Védett férfiak  


                                                                                   









Emlékeimben úgy él, ez volt az első találkozásom az író könyveivel. Akkoriban még csak lopva olvastam el, és nem is mindenütt értettem, de azt láttam a környezetemben minden felnőtt ezt olvassa, erről beszél. A borítója már akkor is nagyon megfogott, kifejezőnek és találónak érzetem. Számomra azóta is EZ a könyv igazi borítója, bár az évek során sokféle borítóötlet megjelent a kiadásokon.
A banános-ötletet nagyon direktnek, túlságosan is provokatívnak tartom... bár az is tagadhatatlan, először a szexuális vonal volt, amiért kézbe vettem. Talán voltam olyan 12-14 éves.


Robert Merle 1974-ben megjelent Védett férfiak (Les hommes protegés) című regénye egy vicces és abszurd antiutópia, ami a feminizmus akkoriban igen népszerűvé válását használta ki. Az elején nagyokat nevettem a történeten a férfi-nő kapcsolat eltorzulásain. Valóban elgondolkoztató a regény alapötlete.  Az 1980-as évek Amerikájában járunk, ahol ismeretlen eredetű vírus támadja meg a nemzőképes férfiakat. A gyorsan terjedő járvány (agyvelőgyulladás) miatt a férfiak kezdenek kihalni, sokan a kasztrációt választják. Az életben maradottakat üldözik, zaklatják, a nők veszik át a hatalmat az élet minden területén.


A regény főhőse Dr. Ralph Martinelli védett férfi. Őt még a járvány kezdetekor karanténba zárták a Blueville gyógyszergyár területén. Feladata megtalálni és kifejleszteni az ellenszert. Szerencsére az új rend sem tetszik minden nőnek, ami bizony megalázza a férfiakat. Már csak mint nemző erőkként tarják őket számon, csak biológiai szerep jut nekik.

A kutatóorvos művelt, csinos felesége Anita, elképesztő tempóban emelkedik az új éra politikai ranglétráján, mint az új elnökasszony tanácsadója; a társadalom irányítását a nők veszik át egészen, ám eljön a nap, amikor egy férj e férfigyűlölő társadalomban botránykővé válik. A „luxusbörtönbe”, szögesdróttal körülvett karanténba zárt Ralph már csak a nemiséget képviseli az asszony életében.



A szexis doktor nem sokáig maradhat egyedül, a kutatótelepet őrző milicista lányok, az asszisztensnők, a telep tulajdonosnője, a spermabank begyűjtőnője mind-mind szemet vetnek rá.
A regény egyik fontos mondata is itt hangzik el: A doktor sodródik, tehetetlenül vár: „az ember jórészt azzal teszi tönkre az éltét, hogy rettegve vagy reménykedve folyton azt várja, mi lesz holnap".

Hilda az elnökasszony erős, uralkodásra termett, férfigyűlölő nőalak. Nem volt szimpatikus nekem. Zseniálisan mutatja be milyen lenne egy nők uralta világ, amikor a jól megszokott rend felborul. Az egyéni érdekek, politikai összefonódásokról, a feminizmusról szóló gondolatok üzenete ott olvasható a lapokon. Minden diktatúra bukásra van ítélve. A férfiak -legyenek bármilyenek is- nélkül nem jó a világ. Kedves hölgyek, képzeljék el azt a férfiak nélküli világot... ugye? Nem lenne jó. Így együtt kerek az egész. A regény befejezése kissé komorra is sikeredett.
Semmi bajom a nőkkel, de! Isten mentsen, hogy megvalósuljon Merle írása. Persze, ettől ez még egy érdekes és jó történet. Lehet gondolkodni, mi lenne, ha…

A szatirikus felhang jól érzékelteti ezeket a gondolatokat. Jó könyv, jó stílusban megírt olvasmány, mondhatni: alapdarab. Merle életművében biztosan. A Malevil, a Két nap az élet, Mesterségem a halál és a Francia história-sorozat mellett természetesen. A Védett férfiak hazánkban eddig 9 kiadást ért meg.


Robert Merle: ( Tebesza, Algéria, 1908. 08.28. - Malmaison, Franciaország, 2004. 03. 27.)


Algériai francia telepes családból származott, egyetemi tanárnak készült. A Sorbonne-on hallgatott irodalomtörténetet és filozófiát. Részt vett a második világháborúban, német fogságban volt három évet. Ebből az élményeiből született a Két nap az élet című regénye, amit 1949-ben Goncourt-díjjal jutalmaztak. A könyvből Belmondo főszereplésével 1964-ben film is készült.



Jelentős és fontos a Francia história című 13 kötetes sorozata, ami 1977-2003 között íródott. Merle a vallásháborúval (1547) kezdődően tárgyalja a francia történelem 16. századi eseményeit, amelyet a reneszánsz Siorac-család életén keresztül, I. Ferenc uralkodásától XIV. Lajos trónra lépéséig (1661) mutat be.


Robert Merle hazánkban az egyik legnépszerűbb francia író, 1997-ben az Ünnepi Könyvhéten járt Budapesten. Minden könyvét lefordították magyarra. Bátor társadalomkritikája, jó témaválasztásai, fordulatos, gazdag meseszövése világszerte megbecsült íróvá avatta. 95 évesen szívinfarktusban halt meg.






forrás: wikipédia










Európa, Budapest, 1980

442 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630721325 · Fordította: Réz Ádám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése