2016. február 7., vasárnap

Indián mesék

Jamie de Angulo: Indián mesék 



                                













 Jaime de Angulo 1887-ben született Párizsban, spanyol szülők gyermekeként. Tizennyolc éves korában kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol az első években segédmunkásként dolgozott egy nagybirtokon. Később orvosnak tanult a Johns Hopkins Egyetemen, és az első világháborúban egy egészségügyi alakulatban szolgált. Több évtizedet töltött a Csendes-óceán partvidékén élő indián törzseknél, ahol az antropológustól az orvosságos emberig sokféle szerepben kipróbálhatta magát. 1950-ben halt meg Berkeley-ben.


Jaime de Angulo – aki egyébként orvos és nyelvész – átfogalmazta, egységesítette és egy kitalált keretbe foglalta az általa évek során, az indiánok között élve összegyűjtött meséket, benyomásokat és tapasztalatokat. A történet nem különálló mesék gyűjteménye, egyetlen folyamatosan alakuló és változó, összefüggő kalandok sora. Mindig jelennek meg újabb és újabb szereplők színesítve a történéseket. Az állatszereplők itt is emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Megelevenedik a képzelet. A gondolkodásuk és hiedelmeik alapja a mesés történetfűzérnek, de a szerencse is szerepet játszik. A szerző rajzai egyszerűek és kifejezőek, illenek a könyvhöz. Remek és érdekes hangulatot adnak.  Kifejezetten a nagyobb gyerekeknek, fiataloknak, érdeklődő és kíváncsi felnőtteknek szólnak ezek a mesék.Néprajzi érdekesség, üde szín ez az indiánokról alkot és ismert képben. Az időjárás és az évszakok változásai, a természet szeretete mellett a vadászélet nehézségei és a hiedelmeik remekül kiolvasható ezekből a mesékből.

Hadd idézzem a könyv előszavát író Howard Normant, mert egyetértek vele: „Az Indián mesék fantasztikus teljesítmény. Nagyszerűen megszerkesztett történetfüzér, a mitológia és a valóság egymásba játszó elemei nem is vethetők össze más átírt bennszülött indián szövegekkel. A mű példamutató tisztelgés, az emlékezet és fantázia nagyszerű teljesítménye. … történeteire egyfajta mágikus realizmus jellemző, meglepően sokféle módon követelik meg az olvasótól, hogy tegye félre a hitetlenségét.”

Mindenképpen nyitottságot, egy idegen nép kultúrája iránti befogadó és érdeklődő kíváncsiságot igényel tőlünk. Nem, nem elegendő a Winetou-kultusz, ez annál ősibb. A keret (a mű megszerkesztett, kitalált része) egy indián család vándorlása keletről nyugatra, majd vissza, és ebbe ágyazódnak bele az eredetmondák és egyebek, melyeket a szülők, nagyszülők, illetve a meglátogatott idegen törzsek mesélnek el a legkisebbeknek.

A szűk kis család: apa (Medve), anya (Antilop) és 2 gyerek (Róka Fiúcska, és az épp megszületett kislány, Fürjecske). Menet közben azonban tágul ez a kör, s végül 10-tagúként fognak visszaérkezni. Legelőször az egyik nagypapát „gyűjtik be” (Prérifarkas), de felkeresik a másikat is (Teknőc Apó), illetve meglátogatják Antilop nővérét, akinek lánya szintén eljön velük, hogy egy másik, boldogabb világot is lásson, s aki egyre jobban vágyik a szerelemre… Útjuk során váratlanul találkoznak az apa ikertestvérével (Grizzli), akit még gyerekkorukban szakítottak el tőle, s akivel azóta se találkoztak, és annak félárva lányával (Lórió), s így ők is csatlakoznak hozzájuk. Majd végül maguk közé fogadnak egy kalandvágyó „külföldi” fiúcskát is (Cimmu, a farkas), aki világot szeretne látni, ezért jön el velük onnan nyugatról. Végül van még egy fehér legényke is, aki szerelmes lesz Lórióba…, de Lórió hivatástudattal van megáldva, s jól tudja, hogy e gyógysámánsága magányra predesztinálja őt, s nem viszonozza a fiú közeledését. Ő viszont féltékeny lesz Cimmura, naná! Bámulatos, hogy e kis mese az életállapotok teljes skáláját bemutatja: van itt boldog házasságban élő pár, özvegyként gyermekét nevelő apa, egyedül, illetve a gyermekeivel élő bölcs és még bölcsebb nagypapa is, rokoni, unokatestvéri viszony, barátság, szerelem, udvarlás, féltékenység, csalódás, szüzesség vállalása… Azt sugallja a bevezető, hogy önéletrajzi elemek is vannak benne, s hogy kiérződnek az író műveiből személyes tragédiái… Talán ő az az idegen, a nagy tudású, szintén elhivatott fehér fiúcska e könyvben, s lehetett az évek során valahol egy Lóriója.

A kötet végén a függelék is sok érdekességet és kiegészítést tartalmaz az indiánok kultúrájáról, szokásaikról és egyéb hagyományaikról. Olvashatunk néhány soros ismertetést a vallásukról, táncaikról és a gyógyítási ismereteikről. Izgalmas kalandozást, jó felfedezést ebben a különös és ismeretlen világban minden érdeklődő olvasónak!



Jaffa, Budapest, 2015 2. javított kiadás.
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155492747
Fordította: Varró Zsuzsanna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése