2015. február 12., csütörtök

Hóember

Jo Nesbo: Hóember
 (Harry Hole 7)

                                                              



Harry Hole ősszel levelet kap a Hóembertől. Az oslói rendőrség különc főtisztje figyel és vár. Várja, mikor kezd esni a hó... amire Norvégiában nem kell túl sokat várni.
Amint megjött az első hó, titokzatos eltűnések, bestiális gyilkosságok sora kezdődik a norvég fővárosban. Az áldozatoknak látszólag semmi közük egymáshoz, egytől-egyig családos nők.  A rendőrség a hasonlóságok okán sorozatgyilkosra gyanakszik, ugyanis az elkövető különös nyomot hagy maga után: egy-egy hóember őrzi a tetthelyeket.

Harry már bizonyított sorozat-gyilkos utáni nyomozásban, tapasztalatot szerzett Ausztráliában (Denevérember).
Így, mint egyetlen lehetséges nyomozót őt bízzák meg, kapja el a Hóembert. Ebben segíti a vagány rendőrnő, Katrina Bratt. A hölgy nem mellékesen nem csak okos, de igen csinos is, kissé nehezítve Harry dolgát. Méltó társa lesz a történetben.
Harry éppen teljes absztinenciában van, Jim Beam is kiűzetett a lakásból, Rakel is elköltözött tőle. Próbálja elfogadni, feldolgozni a helyzetet. Az előző részekhez képest, egy sokkal lágyabb, átgondoltabb Harryt kapunk, továbbra is briliáns elmével. Itt már egész jól sikerült visszafognia magát az alkoholtól, főként Rakelnek és Olegnak köszönhetően.

A zseniális, de kissé szétcsúszott nyomozó leleményességével megoldják persze ezt az ügyet is. Addig azonban sok eseménnyel és nem várt helyzettel kell megküzdenie.
A végig feszült, izgalmas és kegyetlen történet sok meglepő fordulatot tartalmaz. Nesbo újabb és újabb személyeket hoz a történetbe. Az olvasó-nyomozó úgy gondolja, érti és ura a helyzetnek. Már tippje is van az elkövetőre. Aztán kiderül: nem, nem ő az. Akkor a férj! Nem, ő sem. Akkor... és végig homályban tarja az olvasót. A sok szál remekül fonódik egybe, kerekedik ki a történet. Izgalomban nincs hiány.

Nem csak Harry remek karaktere miatt van, hogy látom a lelkét és az érzéseit. Átéli az olvasó a belső szenvedéseit, gondolatait is. Szenved, mert szeretne boldog lenni Rakel mellett... a nőnek azonban új társa van. Harry nem akar az ő boldogságának útjába kerülni... elengedi a nőt, pedig majd bele pusztul. Az áldozatok lelkivilága, gondolatai épp úgy elénk tárulnak, mint az elkövetőé. Érdemes a sorozat elejével kezdeni a sorozatot, de ezt el lehet olvasni az előzmények ismerete nélkül is. Viszont utána a Leopárd legyen a következő a sorban. A két történet szorosan kapcsolódik egymáshoz.


                 

Míg esik a hó, újabb és újabb áldozatok kerülnek elő, addig egy régi eltűnési ügy is képbe kerül. Ez csak egy a többi izgalmas és meglepő mellékszálból. A bergeni rendőrség egyik nyomozója 12 éve nyom nélkül eltűnt. Oslo és Bergen ideális színtér ehhez a baljós, skandináv hangulathoz. Harryban felsejlik, ennek a régi és elhallgatott ügynek van köze a mostani történésekhez. Izgalom és kaland mellett a szereplőkkel éltem, lélegeztem. Velük gondolkodtam. Jo Nesbo jó érzékkel adagolja a hozzávalókat. Egyszerűen mesteri,
ahogy összedolgozza az egymástól távolinak tűnő részleteket is. A bering szoros fókáinak élete is remekül illeszkedik a történetbe!

Harry Hole egyszerűen megunhatatlan. Nagyon jól sikerült karakter, az emberi hibák, gyarlóságok miatt, még jobban közel kerül az olvasóhoz. Esendő és okos, a történet végére együtt éreztem vele. Nem az a kimondottan "szuperzsaru", ha téved beismeri, megfizet a hibáiért. Keményen. Sok dolgot megtudhatunk
az életéről, családjáról. Nesbo rockzenész múltjának megfelelően remekül építi be a helyzethez, karakterhez illő zenéket. Sok jelenetnél elhangzik, hogy milyen zene szól a háttérben, autóban, étteremben, kocsmában vagy csengőhang formájában. Ezeknek is fontos szerepük van.

Zseniális krimi, a legutolsó oldalakig kétségek közt tartott, izgultam, töprengtem a lehetséges megoldásokon. Tényleg a végén tudjuk meg, hogy ki és miért tette amit tett. A végső finálé pedig igazi tűzijáték parádé, filmbe illő. Szeretem az olyan krimit, ami letehetetlen, és izgalmas. Ez a könyv ilyen.

5/5



Itt van a nagyjelenet, itt kapják el a Hóembert…

Holmenkollen egy erdős, hegyvidéki terület Norvégiában, Oslo Vestre Aker kerületének északi peremvidékén. Északi irányban szomszédos a norvég fővárost körülölelő, nagy kiterjedésű zöldövezettel, Markaval. Holmenkollenen áthalad az oslói metró egyes számú vonala.
A 19. századtól kezdődően, fokozatosan, a sportolásra vágyó fővárosi lakosság egyik kedvelt szórakozóhelyévé vált, köszönhetően a sífutásra alkalmas ösvények kialakításának, valamint az 1892-ben átadott síugró pályának. A kerület évente otthont ad valamilyen síugró, sífutó vagy sílövő világversenynek.
A síugró sánc 134 méteres, K-pontja 120 méternél található. A körülötte kialakított stadion befogadóképessége 50000 fő. Itt bonyolították le az 1952. évi téli olimpiai játékok síugró számait, valamint négy alkalommal síugró világbajnokságok színhelye volt, 1930-ban, 1966-ban, 1982-ben és 2011-ben.



Eredeti mű: Jo Nesbø: Snømannen
Eredeti megjelenés éve: 2007.

 Animus, Budapest, 2011
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240434 · 
 Fordította: Petrikovics Edit 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése