2013. április 29., hétfő

Lanzarote

Michel Houellebecq: Lanzarote 










Michel Houellebecq-kel az idei Könyvfesztiválon volt szerencsém találkozni, ahol ezt a könyvét dedikálta is nekem a Magvető standjánál. Hihetetlen nyugodtan, türelmesen állta az olvasók rohamát. 



Houellebecq 1958-ban született, majd később, 1980-ban agrármérnök diplomát szerzett, de szakmájában nem tudott elhelyezkedni. Munkanélküliként, depresszióval küzdve keresett állást. 
1998-ban jelent meg Elemi részecskék című regénye, amely kiadása óta 25 nyelven jelent meg.

Bizarr borító és egy szomorkásra sikerült januári nyaralás története ennek a kisregényének témája

  „Nyaralni muszáj" – akkor is, ha az ember nem tartozik a gazdagok közé, és így eleve nem juthat el a legvonzóbb helyekre; és akkor is, ha kedve sincs az üdüléshez." mondja a könyv fülszövege, és ezt teszi az ötven körüli főhősünk is.

Idézet a kisregényből:

"– Januárban szeretnék utazni – feleltem lefegyverzőnek szánt mosollyal. A lány rögtön rákapcsolt:
– Napfényre vágyik?
– Korlátozottak az anyagi lehetőségeim – így én."

Miután megtalálták a megfelelő úti célt, hősünk Lanzarote szigetén landol a gépével. Az alig 100 oldalas kisregény bemutatja a hely nevezetességeit, ( kevés van ), de kis pénzért ennyi jár... Megismerkedik magányos, életunt útitársával Rudival. Ő is az élete értelmét keresi, próbálja "megszállottan" élvezni a nyaralást, kikapcsolódni a mindennapokból. Nem igazán megy neki.... Biztosan volt hasonló élménye mindenkinek. Néhol maró gúnnyal, fanyar humorral ismerjük meg ennek a nyaralásnak az eseményeit. Aki kedveli ezt a stílust, nem fog csalódni. 

"A felesége visszaköltözött a szülőhazájába, és magával vitte a két gyereket is. Rudi azóta nem látta őket. Az élete, ahogy elnéztem, közel volt a teljes emberi katasztrófához.
És miért jött Lanzarote-ra? A határozatlansága miatt, meg mert nyaralni muszáj."

Amikor megismerkednek Pammel és Barbarával, a „két kövér északi tündével” azaz a leszbikus párral felettébb színessé válik a kép... Igen részletgazdagon lehetünk részesei ennek a kalandnak. 

Hiába fognak össze, igazi élményt a két leányzóval történt kaland sem ad neki, nem tud feloldódni. A regényben Rudi váratlan távozása, levele már-már tragikussá válik. A családját elvesztő belga fájdalma megmagyarázhatatlan. 

A szektás vigasztalódása kissé bizarr. A "minden áron  nyaralunk, lazulunk" érzés oda lesz. A pikírt, fanyar humorral megírt sorok olyan emberi sorsokat ábrázolnak, akik igyekeznek kitörni a szürkeségből, keresik az életük örömét....ám nem igazán találják. A két lány remek színt hoz a történetbe, életszerűvé téve az eseményeket. A leíró részek igazán jól sikerültek. 

 Houellebecq melankolikus alkat, akinek az élet merő szenvedés, ennek ellenére mégse nevezném szomorúnak a könyvét, mert éppen arról a méltóságról is szólnak a sorai, amihez a kétségbeesésen és az abszurd modern társadalom visszásságainak átlátásán keresztül juthat el az ember. A féltékenységről, a közönyről, a frusztrációról, a szeretet hiányáról, a valahová tartozásról szólnak a sorok. Egy fontos és jellemző kis szösszenete az életműből. 

A kötet 13 év "csúszással" jelent meg nálunk, mégis ütős e kis történet. Nem a hely, nem a pénz mennyisége tesz boldoggá. Ha nincs ott "valaki", akivel megéljük, megoszthatnánk örömünk mit sem ér az egész!

Rövid, de elgondolkodtató olvasmány.   



A Magvető Kiadónál megjelent művei: 

Elemi részecskék (2001), A csúcson (2003), Egy sziget lehetősége (2006), A térkép és a táj (2011), Lanzarote (2013)

Díjai
Tristan Tzara-díj (1992), Prix Flore (1996), Grand Prix National des Lettres Jeunes Talents (1998), Prix November (1998), Price Movies Black Card (2001), Goncourt-díj (2010)

 Magvető,  Budapest, 2013

96 oldal · ISBN: 9789631430745 · Fordította: Tótfalusi Ágnes

 

2013. április 28., vasárnap

Így veszíted el

Junot Díaz: Így veszíted el

                                   


















Gondban vagyok ezzel a könyvvel, amire az idei Könyvfesztivál kiadványai közt figyeltem fel. Érdekesnek tűnt, kíváncsi lettem rá. Tetszetős borító, a fülszöveg is ígéretes. Írója ugyan ismeretlen számomra, de előző könyve 2008-ban Pulitzer díjat nyert.
Minden együtt van ahhoz, hogy azért érdekeljen a dolog. Szóval "sötét ló" volt a javából!
És sajnos az is maradt. Nem szeretek sem lehúzni, sem rosszat írni könyvekről. Van úgy, hogy mellé nyúl az ember. Ez most köszönöm, de nekem nem jött be.



Arra jó volt, meggyőzött, nem baj, ha minden új könyvet nem tudok elolvasni. Esetleg csak később.
Ezért is nem tudtam, írjak-e róla, hiszen látva a többi értékelést: bizony elég megosztó könyv lett. A sok "húdejó, izgalmas, tetszett" közé most egy olyan is bekerült, ami nem. Van ilyen. Lehet bennem
a hiba, lehet korosztály függő, és a fiatalabbaknak talán ez most nagyon menő,  de a sok trágárság, a szex, nekem olcsó hatásvadászatnak tűnt. Tény, hogy nyers és szókimondó. Elhiszem,
ez a stílus ott, abban a környezetben, de amikor a 70-80. oldalnál azt érzem, leginkább hagynám a fenébe, sarokba dobnám....azért végigolvastam, a vékonyka novelláskötetet. Az összkép mégsem fogott meg. Előfordul, sajnálom.
Tudom divatos, felkapott könyv ez mostanság, de nem nekem írták. A macsó seggfej főszereplő
és a sok, öncélú szex nem vett le a lábamról.  Ugyanakkor a nők sem igazán nőként viselkednek..
A rengeteg oda nem illő, erőltetett káromkodás inkább öncélúnak hatott.
Voltak jó pillanatai, a haldokló, 23 éves bátyó esete, döbbenetes és megrázó, de ennyi. Igen, így veszítheted el... van benne néhány elgondolkodtató mondat. Alapvetően nem rossz, de a főszereplő nyavalygása sokat ront rajta: Érzelmek, gondolatok kavalkádja ez a könyv, én valahogy többre vártan, többre számítottam. Pozitívum a remek borító.

JAVÍTOK! A neten elérhető néhány felolvasás a könyvből. Sokkal jobb így, hallgatva, előadva, mint olvasva. Ízelítőnek egy részlet:
http://youtu.be/bKFwYg2xfiQ

 Junot Díaz, Pulitzer-díjas író a Dominikai Köztársaságban született, de később családjával az Amerikai Egyesült Államokba, New Jersey-be emigrált.
A Rutgers College-ban diplomázott. A The Brief Wondrous Life of Oscar Wao szerzője számos díjat nyert regényével: John Sargent Sr. First Novel díj, National Book Critics Circle díj, Anisfield-Wolf Book díj, a daytoni Irodalmi békedíjat és 2008-ban Pulitzer-díjat. 

2/5.






Cor Leonis, Budapest, 2013
208 oldal · ISBN: 9789638957290 · Fordította: Bozai Ágota

2013. április 25., csütörtök

Kísértet

 Jo Nesbo: KÍSÉRTET
 (Harry Hole 9.)








Jo Nesbo tud újat hozni!

Idehaza most megjelent krimije tele van sok régi  ismerőssel,
a történetvezetés pedig nagyot üt! Jó ismét Harry Hole-val találkozni, viszontlátni. Három év után Harry visszatér, és jobb formában van, mint valaha. Ráfért egy kis pihenés, erőgyűjtés.


"Beírta kereszt- és vezetéknevét a megfelelő rubrikákba.
Miközben a születési dátumát körmölte, azon gondolkodott, hogy most talán valóban negyvenes évei közepén járó férfinak látszik, nem úgy, mint három évvel ezelőtt, az elutazásakor. Akkor inkább tűnt összetört vénembernek."


A történet kiforrott, kidolgozott, csavarosan agyafúrt, minden a helyén van. Jó újra Rakelről
olvasni, aki ugyan megpróbált Harry nélkül élni, de rájött együtt teljesebb a kép.
Oleg kis kamaszból nagy kamasz lett. Szerelmes. Lázad, drogozik, sodródik, bajban van...
Hiányzik egy "apafigura" az életéből. Oslo, hétköznapok, szerelem és drog, a bűn terjed.
Az új drog, a violin,  ami Oslót elárasztja, és a Kísértet, aki végig ott van, nagyon izgalmassá teszi
a krimit. Igazi karakter a negatív főhősünk is. Amúgy mindenki gyanús, vagy gyanúba keveredik.

"Ahol kereslet van, mindig lesz kínálat is" 



Mondhatnám, igen: Mr. Nesbo hozza a formáját! Sőt, még jobbat írt. Nálam eddig a Hóember-Leopárd, és A Megváltó vezette a top listámat, de a Kísértet most helyet kér. Ha lehet fokozni az eddigi talán legjobb Nesbo történetet kaptam! Tízből tizenegyes! Pedig minden regényét magas színvonalon adja olvasói kezébe. A bűn fogalmát több szemszögből is bemutatja. Az eddigieknél mindig az motoszkált bennem: na, ettől jobbat már biztos nem tud, nem lehet kitalálni.

Nagyon kerek a történet, csavaros és összetett, letehetetlen, pedig minden olyan ismerős, egyszerű
a végére. Van beépített rendőr, van némi szex, itt van a nagyszerű képességű Beate, Harry segítője,
a végén feltűnik Jim Beam is, a nyomozás is lezárult, de Harrynak ez "túl sima" ügy... és igaza van!

A felszín alatt minden más, mint aminek tűnik. Gyomorgörcs, feszült,  hajnalig tartó olvasás, minden mást félretéve faltam az oldalakat. Kevesebb a brutalitás, a krimi mégis nagyot szól! Utólag minden olyan egyszerű, a figurák, a sztori, mégis mellék vágányon voltam végig. Nagyon jól felépített történetet kaptam. A történetbe remek társadalomkritika is van csomagolva: Oslo bűnnel teli alvilága mellett a politikai korrupció, ami a rendőröknél is jelen van. Mocsok, nyomor és gazdagság.

Annyit talán még elárulok: a halott srác "meséli el" mi is történt, Ő a narrátorunk, míg Harry közben nyomoz. Az Ő gondolatait, érzéseit olvashatjuk, amiből összeáll a kép, amíg az életéről mesél. Roppant érdekessé téve így az egész sztorit. A Psycho híres története jutott eszembe… Hitchcock kérte az embereket, akik már megnézték a filmet, NE mondják el mi a vége…. ez annyira ide is illik!
Aki olvasta, NE mondja el, ne vegye el az olvasás, nyomozás élményét, ne legyen poéngyilkos.
Nekem leesett az állam a megoldástól. Itt éreztem rögtön kérem a következő részt a Police-t!
Csak néztem, most akkor mi van? Levágtuk az arany tojást tojó tyúkot?? Na, nee... ezt a kérdést nyitva hagyta a mester... Na, és Oleg? Az Ő sorsa merre fordul? Fontos kérdés ez is. Erre a záró
kötet adhat választ.

A humora, hangulata is nagyon remek. Haryy emberi oldalát, gondolatait ebben a részben
ismerjük meg legjobban. nagy harcot vív önmagával, az alkohollal és a szerelemmel.
Kihagyhatatlan minden Jo Nesbo és skandináv krimi rajongónak. Mert ugye vannak a skandináv krimik és van JO NESBO! A "norvég krimikirály" jelzőt megérdemli, kétség nem fér hozzá.


A fordítás is a megszokott minőséget adja és a jól illeszkedő borító ismét az Animus Kiadó profi munkáját mutatja. Természetesen a végén a Kísértetről is lehull a lepel... a meglepetés nem marad el!
Hatalmas akciójelenettel zárul a regény.

"A klausztrofóbia egy akadályozó, hamis vészjelzés, valami, amit le kell küzdeni. A fenébe is. Ellenőrizte a tárat az MP5-ösben. Kísértetek csak akkor vannak, ha az ember hisz bennük."


5/5


Jo Nesbø (1960. március 29. –) a norvég krimikrirály, író és zenész, aki labdarúgó-tehetségként indult, de a profi karrierről
egy sérülés miatt le kellett mondania.

Főszereplője az iszákos Harry Hole nyomozó. Regényeinek erőssége – a duplacsavaros cselekmény mellett –, hogy társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi történeteit. Könyveit már több, mint nyolcmillió példányban adták el világszerte, és negyven nyelvre fordították le. Első gyerekkönyve 2007-ben jelent meg. Első kéziratát álnéven küldte el az egyik vezető norvég kiadóhoz, mivel nem szerette volna, ha rocksztárként való ismertsége befolyásolja bírálóit. Könyvével azonnal zajos sikert aratott, elnyerte vele az Üvegkulcsot, azaz a legjobb skandináv krimiért járó díjat, melyet másodszor is kiérdemelt első, magyarul is megjelenő művével, a Vörösbeggyel.













Animus, Budapest, 2013
544 oldal · ISBN: 9789633241028 · Fordította: Petrikovics Edit

2013. április 17., szerda

Pesti barokk

Dés Mihály: Pesti barokk



 







Valamikor a nyolcvanas évek közepén volt egy film, még onnan ismerős az elsőkönyves  író neve. Banánhéjkeringő volt a címe: Básti Juli, Udvaros Dorottya, -akiket azóta is nagyon szeretek -  egy filmben, a rendező Bacsó Péter. A férfifőszereplő neve semmit nem mondott.... Dés Mihály. Ki ez a pasi? A film volt annyira jó, hogy a neve is megmaradt emlékeimben. Így, mikor
a Magvető újdonságát megláttam, elkapott az "aha" érzés..EZ a Dés, AZ a Dés? Igen, Ő az! Egyből kíváncsi lettem a könyvére. Jelenleg Barcelonában él, 1986 óta. Ezt a regényt 2008 óta írta,
de érdemes volt kivárni.


A fülszöveg szerint..."látlelet a nyolcvanas évekből". Na, ez kell! Nem is csalódtam! Egy nagyon olvasmányos, letehetetlenül jó könyvet kaptam kézbe, amolyan baráti beszélgetések hangulatút.
Dés nem körtönfalaz, nevén nevezi a dolgokat, legyen az egyetemi kufirc-kalandok sora, vagy a szocializmus csodáiról szóló viccek gyűjteménye. Házibulik, szerelmek emlékeit idézik a sorok. Élmény volt olvasni, feleleveníteni, újra átélni, kicsit összekacsintani a szerzővel: hmm..Te is,
neked is? Veled is megtörtént ilyesmi..Ezt aki akkor már élt igazi élményként olvashatja,
kalandozhat újra a közelmúltban, elevenítheti fel ifjúságát. Aki meg még nem élt...nos, az egy roppant érdekes, tanulságos látleletet fog kapni! Elgondolkodtató, vidáman szomorkás, de mindenképpen remek olvasmány. A kor hangulatát, eseményeit remekül idézi meg.

Jól mesél a saját családja, baráti körének történéseiről, vágyaikról, tragédiáiról olvashatunk.
Senkit ne rémítsen az 588 oldal, a lapok peregnek, olvastatja magát a könyv! Vidám élmény, izgalmas kaland  volt!Szórakoztató, átélhető kalandok részesei lehetünk. Amolyan igazi generációs regény.

Néhány idézetmorzsa:


" Letérdeltem mellé és a kezét csókdosva bevallottam neki, hogy uram-királyom, életem-halálom, kezedbe-ajánlom, hagymát ettem, jó sokat, adjon Isten csókokat, büdös vagyok, mint egy kasznár, attól azért te még basznál? (Ez jött volna ki rímnek, de persze nem mertem ekkora benga nagy durvaságot mondani.)"

" Gábor amúgy is betegesen bizalmatlan természet, de egy pár nappal azelőtti balszerencsés kalandja miatt egyenesen paranoiássá vált. Fölszedett valami búvalbaszott bölcsész csajt, fölhurcolta magához, minden annak rendje módja szerint zajlott, de a a csaj másnap fölhívta, hogy „szükségem van rád”. Hogy mit…?, kérdezett vissza Gábor."

"Kufferméretű öblös táskát tartott maga előtt két kézzel, mintha különben nem bírná el, ami amúgy valószínűnek is látszott. Úgy állt ott, mint az ismeretlen árvalány emlékműve és rettenetes hidegek áramlottak be mögüle."

"Apám egy tipikus pesti kispolgári-értelmiségi figura volt, művelt, sokoldalú, nyugtalan elme és labilis lélek, de az is lehet, hogy az évek múltával bizonytalanodott el. Az egész élete egy félreértés volt, nem csak a házassága."
" – Hogy hívják a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet?
– Alkoholizmus."

"Már épp azon voltam, hogy fogom az üvegem és visszavonulok, amikor a Takács Marika bejelentette, hogy Ady Endre Karácsony című verse következik Udvaros Dorottya előadásában. Visszaültem. Ez az Udvaros lány érdekelt. Három igazán jó színésznőnk van: az Eszenyi, a Básti, meg ő."


 4,5/5


A szerző a XX. Budapesti Könyvfesztiválon dedikál!

Április 21-i, vasárnap:
 16.00: Dés Mihály dedikál a Magvető/Líra standon





Magvető, Budapest, 2013
588 oldal · ISBN: 9789631430714

2013. április 13., szombat

Az iker

 Gerbrand Bakker: Az iker






Nagyon megfogott ez a könyv. Van, amikor érzi az ember EZT nem lehet kihagyni, ez fontos könyv.
Bár sem az író neve, sem a cím nem árult el sokat a fülszöveg alapján ígéretes történet bontakozik ki a lapokon. Az csak amolyan plusz adalék, hogy holland szerző regényéről van szó, ami elég ritka idehaza. ( és kedvelem Hollandiát). Nézzük előbb ki is Gerbrand Bakker:

Gerbrand Bakker, holland író, gazdálkodó, kertész. Korábban írt szótárat gyerekeknek és egy ifjúsági regényt. 2010-ben jelent meg második felnőtteknek szóló regénye, A terelőút (De Omweg). Télen korcsolyaoktatóként dolgozik. A kertészkedést és az írást rokon foglalkozásoknak tekinti.




A Magvető Kiadónál megjelent regénye:
Az iker (2013)


"Nem tudom, mi van itt, de most egy dolmányos varjú szemez velem a kopasz kőrisfa ágáról. Eddig még sosem láttam errefelé dolmányos varjat. Igéző madár, de kezd az idegeimre menni, egy falat sem csúszik le a torkomon. Átülök egy másik helyre, a kisablak elé. Az asztal körül négy szék van, oda ülhetek, ahova akarok, a maradék három úgyis üres."



A történet néhány hónap alatt meséli el a főhős,  Helmer van Wonderen életét. Mind az 55 évet.
A regény a magányról, annak okairól, a családon belüli kapcsolatokról,  a szeretet hiányáról illetve annak vágyáról szól, kedvesen, ironikus humorral elmesélve. Mi az oka, hogy egyedül maradt Helmer? Talán az apa meghatározó figurája, az ő elképzelései? A szeretett ikertestvér váratlan, tragikus halála? Helmer elfogadta, beletörődött ebbe az életbe, bár nagyon is érzi a társ hiányát. Vajon miért nem tesz ellene semmit, hosszú éveken át? Miért boldogtalan a szamaras ember?

Mozgásképtelenné vált, megöregedett apjával él egy tanyán bezárva az állataival, sok sok éve. Apja, nagyapja is ezt tette, sikeres gazdálkodók voltak. Apu egyszerűen elképzelhetetlennek tartotta hogy ez ne legyen jó, a fia ne ezt az életet élje tovább. Helmernek ugyan megvolt az esélye egy más életre, beteljesülhettek volna vágyai, hiszen az ikertestvére volt az igazán "apja fia", akinek tovább kellett volna vinnie a családi vállalkozást. Ám ő egy véletlen balesetben meghalt. A tragédia után kérdés sem volt, Helmernek KELL átvenni a helyét a gazdaságban. Tanulmányait otthagyva apja akarata szerint beállt a sorba, tette a dolgát. Szabályosan rákényszerítette apja a saját akaratát. Ő pedig tette
a dolgát zokszó nélkül, ahogyan elvártak tőle.

"Apámnak még volt mondanivalója.
„És te befejezted ott Amszterdamban.”
Apám fia lettem. Anyám csak sírt."

Szívhez szólóan ír az életről, a ki nem mondott szeretetről, illetve annak a vágyáról.
A családon belüli magányról, erőszakról, emberi sorsokról ír egyszerűen és átérzéssel.
Nagyon meghatott ez a könyv. Idei olvasmányaim közül kimagaslóan az egyik legjobb. Akit kicsit
is érdekelnek az emberek, mi van a tettek mögött, mi játszódik le a lelkek mélyén elgondolkodtató regényt kap. Biztosan el fogom még olvasni, helye van a kedvencek közt! Ironikus, finom humora pedig nagyon is oldja a magányt, nem teszi szomorúvá a mesét.

Apa-fia kapcsolata a végéhez közeledik. Az öreg gazda is végig gondolja, ráérez, talán nem azt adta
a fiának, ami biztosan jó lett volna neki. Helmer megfelelt ugyan az elvárásainak, de élni "elfelejtett". Most kezdi végre a saját életét. Lehet még 55 évesen új életet kezdeni? Lehet, sőt kell!  Egyszerű dolgokkal: kifesti, átrendezi a házat, végre, oda ül az asztalnál, ahová épp kedve tartja, meztelenül járkálhat a házban. Közben ő maga sem érti, eltelt az élete nagyobb része, mégis próbálja pótolni a kimaradt élményeket.

"Néha nem értem, hogy vénülhettem meg ennyire. Amikor a tükörbe nézek, viharvert arcom mögött mindig egy tizennyolc-tizenkilenc éves fiút látok.”




Apró örömök ezek az életében. Amikor feltűnik a halott testvére volt menyasszonya, aki időközben megözvegyült újabb szín jelenik meg Helmer életében. Társat kap, az asszony a fiát bízza rá.  Végre történik valami új az életében. Felidézi az emlékeit, mesél a fiúnak, aki vele dolgozik, segít neki a tanyán. Aztán megjelenik még valaki, aki alaposan felkavarja Helmer érzelmeit. Valaki, aki egykor bizony fontos volt Helmernek, de nem mesélném el miért és hogyan. Hiszen ezt a könyvet el kellene olvasni mindenkinek. Elgondolkodtató, lélekemelően szépen megírt történet van a lapokon: a szülő-gyerek kapcsolat, az apa erőszakosan erőteljes alakjában teljesedik ki.
Miért, mitől, kitől maradt magányos a szamaras ember? Mély érzések az életről, összetartozásról, magányról, szeretetről, illetve annak vágyáról, finoman, ironikusan átszőtt humorral.
Aki teheti NE hagyja ki, olvassa, jó szívvel ajánlom, nem fog csalódni. A kert mellett a lelket is kell ápolni, utalnék az író véleményére.
Szívesen olvasnám az író másik regényét is. Köszönet az élményért a Magvető Kiadónak!





Magvető, Budapest, 2013
312 oldal · ISBN: 9789631430424
 Fordító: Szőcs Petra.

2013. április 9., kedd

Maradj mellettem


 Harlan Coben: Maradj mellettem




                                                        


"Nem az minősít egy embert, hányszor került padlóra, hanem az, hányszor kel fel onnan."











A krimi egyszerűsége adja zsenialitását, Coben remekül szövi a szálakat.  Van három, látszólag idegen: egy lecsúszott, de tehetséges fotósunk, egy idilli életet élő kertvárosi anyuci, és egy kitartó zsaru, aki 17 éve keresi a megoldást. Ekkor tűnt el egy nyom nélkül egy rendesnek ismert családapa... ám  Broome nyomozó nem adja fel. Már csak azért sem, mert az eltűnt férfi feleségét időközben igen kedvesnek találja. Most végre rátalál az összekötő kapocsra is, megvan az ok, ami az eltűnéseket összekötheti. Mert megint csak eltűnik valaki... sőt, ahogy a puzzle darabkákat rakosgatja rájön, az év azonos időszakában mindig volt egy titokzatos eltűnés.

Megan igazi kertvárosi anyu: körülötte minden tökéletes.
Két szép kamasz gyerek, menő, jól kereső férj, aki szereti, nagy ház. Révbe ért az élete. Valahogy mégsem érzi jól magát ebben az aranykalitkában. A hazugságok burkolatán, ami összetartja az idillt, apró repedések jelentkeznek. Feltűnik egy régi barátnő, aki még Cassie néven ismerte Megant, alaposan fel is bolygatja a múltat és a nő lelkivilágát. Kiderülnek elfeledni vélt bűnök, egy régi élet romjai. Lesz is  bonyodalom, és egyértelmű a szálak összeérnek valahol. Akad egy segítő zugügyvéd, bérgyilkos páros á'la Ken és Barbie, akik igazán nem a szokásos "rutin-bérgyilkolnak", igazi szín a gyilkosok palettáján a párosuk.  


      
Harlan Coben remekül ír, ez kétségtelen. Igazán fordulatos, izgalmas krimiről van szó! Meglepő végkifejlettel, mind az indítékok, mind pedig az elkövető személyét tekintve. Erről épp ezért nem írnék bővebbet, nem leszek "poéngyilkos". Feszült, jól felépített cselekménye van. Én meglepődtem elég rendesen... 

Broome kitartó nyomozása eredményt hoz, a titkokról lehull a lepel.
Mindezt egy izgalommal teli, fordulatos nyomozás keretében. Coben mesterien bonyolította a több szálon futó eseményeket. Érdekes a gyilkos háttere, lelkivilága, okai is! Mert azt is bemutatja nekünk az író. Ha elfogadni nem is tudjuk, a megértéshez fontos adalék. Sőt, a címadó mondat is magyarázatot nyer, igazán kifejező a történésekhez. Találó cím.

Érdemes elolvasni, vérbeli, fordulatos krimit kapunk ezúttal is a Mestertől! Remek karakterek, jó történet, izgalom, sőt, ami kriminél talán meglepő, de humora is van! Az események filmszerűen pörögnek, viszik az olvasót. Ajánlom a rajongóknak és minden krimikedvelő olvasónak.


"A félelem rossz, de a tehetetlenség érzése százszor rosszabb."

A könyv fülszövegéből:
Amikor váratlanul felbukkannak a múlt árnyai, három ember számára az amerikai álom egyszerre rémálommá válik. Megan tipikus kertvárosi anyuka, van két tökéletes gyermeke és egy tökéletes férje, boldogan élnek tökéletes házukban. Megan mégis egyre elégedetlenebb az életével. Nosztalgiával gondol vissza arra az időszakra, amikor korántsem volt minden ennyire tökéletes körülötte. Ray egykor tehetséges fotós volt, de negyvenéves korára zsákutcába jutott az élete, és a magukat celebnek képzelő, gazdag kölykök bérbe vehető paparazzójaként keresi meg a mindennapi betevőt. Egy napon azonban felsejlik egy alak a múltból. Valaki, aki miatt minden félrecsúszott. Broome nyomozó képtelen szabadulni egy megoldatlan ügytől. Tizenhét éve próbál a nyomára bukkanni egy helyi családapának, aki egyik napról a másikra megmagyarázhatatlanul eltűnt. Már ő maga sem hisz abban, hogy valaha megtalálja a megoldást, amikor váratlanul történik valami. Ahogy felgyorsulnak az események, mindhárman rájönnek, hogy bármilyen mélyre temették is titkaikat, a múlt sosem halványul el teljesen, és egy nap mindenkinek szembe kell néznie tettei következményével. Az élet napos oldalát pedig csak egy hajszálvékony vonal választja el a sötétebbik felétől.


5/5
             





Harlan Coben napjaink egyik legnépszerűbb krimiszerzője 1962. január 4-én született a New Jersey állambeli Newarkban. Történeteit a váratlan csavarok, humor jellemzik. Könyveit eddig negyven nyelvre fordították le, amiből közel ötvenmillió példányt adtak el világszerte. Jelenleg Ridgewood városkában él, feleségével és négy gyermekével.















Köszönet a Jaffa Kiadónak az izgalmakat!


Eredeti mű: Harlan Coben: Stay Close
Eredeti megjelenés éve: 2012

Jaffa, Budapest, 2013
350 oldal · ISBN: 9786155235436
Fordította: Illés Róbert

2013. április 8., hétfő

Lótolvajok

Per Petterson: Lótolvajok
     








"Úgy gondolom, az idő számomra fontos tényező. Azzá lett. Nem szeretném, hogy száguldjon vagy csigalassúsággal vánszorogjon, hanem magát az időt akarom megélni. Azt, amelyben élek, és amelyet kézzelfogható tevékenységek révén szakaszokra osztok be. Így valóságossá válik, ahelyett, hogy észrevétlenül eltűnne."






Per Petterson norvég regényíró 1952-ben született Oslóban.
A regényíráshoz nem vezetett egyenes út: Petterson eredetileg könyvtárosnak tanult, majd beszerzőként helyezkedett el egy oslói könyvesboltban. 1987-ben debütált Aske i munnen, sand i skoa (Hamu a szájban, homok a cipőben) című novelláskötetével. 1990-ben egy szörnyű tragédia során elveszíti szüleit, egyik testvérét és egy unokatestvérét. A baleset motívuma, a fiú szüleihez fűződő kapcsolata áll ezután prózájának homlokterében. Az 1996-ban megjelent Til Sibir (Szibéria felé) az anya életének azt a szakaszát beszéli el, mikor még szinte kislányként a német megszállás során Dániából Norvégiába települt. A regényt jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára – a legrangosabb skandináv irodalmi díjra – és az IMPAC Dublin nemzetközi irodalmi díjra. I kj?lvannet című regénye (Csapáson járva, 2000) egyes szám első személyben íródott. Főszereplője, Arvid Jansen egy baleset során elveszíti családját. A mű központi eleme az apa és fia közötti feszültség, mely előrevetíti a Lótolvajok fő konfliktusát. Az igazi siker Petterson számára a Lótolvajok 2003-as norvégiai megjelenése után érkezett el. A regényt többek között angol, német és francia nyelvre is lefordították. Norvégiában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, a Kritikusok Díját, megkapott több francia díjat, és elnyerte az IMPAC díját, megelőzve olyan neves írókat, mint Salman Rushdie és J.M. Coetzee. A könyvet 2007-ben a New York Times az év öt legjobb szépirodalmi műve között tartotta számon. A Jeg forbanner tidens elv (Átkozom az idő folyamát) című 2008-ban megjelent regényének központi témája a fiú-anya kapcsolat. A mű elnyerte az Északi Tanács irodalmi díját és a neves norvég Brage-díjat. Idehaza eddig az Átkozom az idő folyamát, és a Lótolvajok című regényei jelentek meg a Scolar Kiadónál.

A Lótolvajok:

                                                  
                                                                  


Apa és fia kapcsolata áll a regény  középpontjában. Igazi norvég "aparegényt" olvashatunk.


"Te magad döntöd el, mikor érzel fájdalmat"

A két idősíkon, 1999-ben és 1948-ban, játszódó regény egyrészt a 15 éves Trond kamaszkorának azt a számára meghatározó nyarat követi végig, amit apjával kettesben töltenek egy hegyi faluban, másrészt az idős Trond felemás kivonulását a világból. Tele érzelemmel, mesteri sejtetésekkel, amik remekül növelik a feszültséget. A sejtetés misztikussá teszi a regényt. Az északiak szótlansága, a csönd, amiben mégis minden ott van. Kifejező.

A háború, a családon belüli  kapcsolatok, majd a későbbi meghasonlott, beilleszkedésre képtelen embert mutatja meg. Az apjával együtt töltött nyár végére Trond felnő, férfivá érik. A meghatóan lírai elbeszélő hang, a felszín alatti indulatokat remekül ábrázolja. regény tele van feszültséggel, titkokkal. És tele van érzelemmel is, bár ezeket az érzelmeket férfiasan eltitkolják a szereplők... megható, amikor apa és fia önfeledt táncba, fürdésbe kezdenek együtt az esőben:

"– Most vagy soha! – azzal kiugrott az udvar közepére, és karjait széttárva, anyaszült meztelenül táncolni kezdett, a víz szétspriccelt a vállán. Utánarohantam a zuhogó esőbe, ugráltam és táncoltam vele együtt, és teli torokból énekeltem…"

 A férfias, kemény munka, a szenvedély és féltékenység Trondot idő előtt felnőtté érleli.
Jelentős szerepet kap a természet a történetben. Elvégre favágásról, faúsztatásról, erdő és folyó adja
a hátteret. A természet fontos a történetben. Emberi kapcsolatok összetartó erejéről, mint a barátság, szeretet, szerelem, vagy a ki nem mondott férfias, őszinte érzelmekről mesél finoman ez a csodálatos könyv.

"Mindent áthatott a frissen vágott fa illata. A levegőben terjengett az úttól a folyóig, a víz felett átkúszott a túlsó partra is. Az illat mindenhova befészkelte magát, elbódított, és elzsibbasztotta a tagjaimat."

Valóban érezni a frissen vágott fa illatát, a fenyők susogását hallani. Megismerjük a favágók nem könnyű életét és a fa úsztatás műveletét. A történet nagy kérdése: sorsunk is ismétli szüleink életmódját, gondolatai ismétlődnek bennünk? Mintha a felnőtt Trond saját magát büntetné, vonulna ki az erdő magányába.

Ezek nélkül is szeretem az északiakat, de szinte kedvem lenne máris indulni Norvégiába...
Lelki békét találni a magányban, visszavonultan élni a természetben és az életünk elmúlt pillanatain merengeni. Örömeinken és elrontott, kihagyott helyzeteinken gondolkodni. 
A hol barátságos, hol barátságtalan táj, az  időjárás is fontos szerepet játszik Pettersonnál. Mind a hangulatban, mind pedig a lírai részeknél fontos a természet ereje, szerepe, különösen az  idős Trond magányos mindennapjainak ábrázolásában.




Hogyan is lehetséges megérteni azt,amit nem éltem át?  Ez a kérdés is foglalkoztatja a kamasz fiút.
Mindkét idősíkon egy nő az, aki rendet tesz: előbb az anya, majd az  idősödő Trond életét a lánya teszi rendbe. A bezárkózott magányt a megbocsátás, elfogadás lehetőségével, a szeretetet hozza el neki.
Nagyon nagyon jó, elgondolkodtatóan szép könyv! Emberi kapcsolatainkról, összetartozásról, szeretetről, szerelemről, mély, ki nem mondott férfias érzésekről. Mindenkinek szívből ajánlani tudom!

5/5


Scolar, Budapest, 2009
270 oldal · ISBN: 9789632441382 · Fordította: Földényi Júlia

2013. április 5., péntek

Odakint, a pusztában

 Urbánszki László: Odakint, a pusztában
 Történetek a középkor mélyéről

















Az alcíméhez igazodva, Történetek a középkor mélyéről: Kard helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilaj pásztorok.
Igazi pusztai vadromantika!

Nemrégiben olvastam a szerző első regényét a Nemtelen nemesek címűt. Ezúton is mindenkinek tudom ajánlani, hihetetlenül magával ragadó, kalandos történelmi mese. Összetartozás, barátság, az élet szeretete árad a sorokból, sok humorral.

 

Mivel fordított sorrendben olvastam a szerző megjelent könyveit, nézzük, ki is Urbánszki László:
Az 1954. 08. 07-én, Alberttelepen született írónk nagyon is  természetközeli ember,  hiszen saját elmondása szerint volt dunai hajós és batikoló, jelenleg pedig – az írás mellett természetesen – faművesként dolgozik. Művészete amolyan mesélős, tűz mellett ülős, régi szép időkre emlékeztető, amolyan a "törzs öreg bölcse, varázslója", írói témájául pedig a középkort választotta.
Meglepetésül azonban nem hősi csaták, nagy diadalok, vitézek dicsőítéséről ír, hanem az egyszerű pusztai EMBER  áll a történetei középpontjában. Gulyások, marhakupecek, banditák, vándorlegények, kikapós fogadósnék. Urbánszki László első önálló könyve, a 10 elbeszélést (novellát) tartalmazó Odakint, a pusztában, 2011-ben jelent meg a határon túli Historium Kiadó gondozásában. Ez volt a kiadó első megjelenése, amit azóta sok jó történelmi könyv követett.

A pusztai élet vadromantikája, élő, eleven képeivel megfogott! Nagyszerű emberábrázolásai vannak a gyönyörű szép meséknek:  Az íj, egy kisfiú nagy álmáról, vágyáról szól, hogy vadász lesz. Azonban a valóság és az álom még ez esetben is messze van, de a komoly elhatározás dicséretes. A címadó az igazán szép tájleírással is díszített afféle „magyar vadnyugat”. Rablók, marhapásztorok a főszereplők. Emberien szép, mély történetek, vágyak, álmok és a valóság sodró ábrázolása egy mára rég eltűnt kornak. Humora itt is csillog:

"Az egyszerű vászoninget és gatyát viselő férfi gondolkodva méregetett. Összehúzott szeme köré ezernyi ráncot vésett a nap. Ezeréves pusztai bálványnak tűnt, ahogy ott állt. Mint aki minden mocskot megtapasztalt és túlélt már."

A vacsora és a Szilaj legények a bojtárélet nehezebb pillanatairól szól. A befogadás, beilleszkedés az ugratásokról. Ami bizony verekedésig is fajulhat. A gyilkos poénok, a "rang" kivívás, a beilleszkedés humora, bizony ez sem történt zökkenő mentesen, mégis a pásztorélet velejárója volt.
. Az íjász hatalmas poénnal zárul, végig érezni itt a mesélő személye csak a végső mondatokban fog kiderülni. A rablóktól megmenekülő családról, akik semmit nem tisztelve dúlják fel az egyszerű, becsületes család életét. Akik a mások javait, életét elvéve akarnak haszonra szert tenni. A bosszú nem marad el!
 Sok szép életpillanat, a városi csavargó gyerek leleménye, a túlélés "eszköze" egy sánta kutya barátsága megindító. Urlas a regényben is visszatér. Az apródok és a vidéki fogadók mindennapjairól olvashatunk még a novellákban. A vidéki fiatal fogadós ötlete,a fogadó reklámozása,  a forgalom elérésére is a túlélést  adja, ha más formában is.
Az utolsó két novella drámaisága a boszorkányokról és üldözésükről megdöbbentően tragikus. Talán ez a két novella hozza leginkább a "sötét középkort". Röviden: az emberi butaság határtalan.

Urbánszki László 10 gyönyörű szép novellában mesél az akkor élt emberek életéről, a középkorból hozott hangulatos képekkel. Jó volt olvasni!  Köszönöm az élményt!
Egyetlen észrevétel: A szép kivitelű,  keményborítós  könyvhöz sokat tett volna néhány szép grafika.

"Mögöttem poros végtelenség, előttem óriási korong, mely egyre vörösebbé válva nyugodni készült. Csak a pusztában lehet ekkora napot látni, csak itt tudok ennyire örülni annak a néhány bokornak és fának, ami földerengett a messzeségben."

http://youtu.be/aNKIIwII6dc

Historicum, Dunaszerdahely, 2011
184 oldal · ISBN: 9788097077815

2013. április 1., hétfő

Non nobis, Domine 1-2.

 Bíró Szabolcs: Non nobis, Domine I-II.
Nem miérettünk, Uram

Kelet oroszlánja  I.
Az utolsó vörös barát II.

Részlet a könyv fülszövegéből:
"A Sub Rosa című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Közelről követheti nyomon az Árpád-ház kihalását, ehet-ihat és mulatozhat a lovagkirályok aranykorának hajnalán, hősként harcolhat a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor."

 Nagyon szeretem az izgalmas, kalandos, történelmi  könyveket. Az meg csak hab a tortán, hogy magyar szerző, magyar történelmi regényéről van szó. A könyv két részre osztható.

 Az 1300-as évek Magyarországán járunk.Bátor Vilmos a meghasonlott, csatákba belefáradt Templomos lovag hosszú távollét után hazatér Magyarországra. Itt szembesül a ténnyel: imádott húga felnőtt, férjhez is ment, sőt, részeg állat férje miatt meghalt. Ám van egy kisfia, az 5 éves Attila.
A maga módján igazságot tesz, párbajban megöli a sógort, majd Attilát magához veszi, és mint a remény, szökken szárba a gondolat Vilmosban, lovagot nevel belőle! Az ő neveléséről, férfivá éréséről, közös életükről mesél a történet. Belső vívódások, kitartás, az elhívatottság diadala, csatákkal, remek karakterekkel.Tetszett a Károly Róbert kori Magyarország leírása, az akkori élet bemutatása. Persze a szerelem sem maradhat ki, hiszen Attila igazi kiscsikó módra egy fogadós lányába szeret bele. Mert ugye a testnek lehet parancsolni, de a szívnek nem!
Remek mellékalakok színesítik a mesét, Umberto a bukott énekes, Vilmos régi barátai, vagy akár Carobertó karaktere, László a gyerekkori barátból fegyvernökké előlépő hű barát, és igen Ágnes.
Ő képviseli a szenvedélyes, tiszta érzéseket a regényben. Nagyon szép, őszinte és szívhez szóló ez a romantikus vonal a regényben. Nagyon jó arányban keveredik a történelmi csatákkal, harcokkal.
Letehetetlen, olvasmányos kalandok sora mellett végig érdekesen alakul a történet sora.

A második könyv: Az utolsó vörös barát

Ez a története már a férfivá és sikeres lovaggá érett Attila története.
A könyv fülszövege jól összefoglalja a történéseket:
 "Míg Károly hatalma egyre erősödik, Ottó a Szent Koronával Erdélybe menekül, hogy a vajdától kérjen segítséget. Eközben Franciaországban Szép Fülöp katonái elfogják a templomos lovagokat, Kelemen pápa pedig bullát küld Európa uralkodóinak, melyben megparancsolja, hogy a rend tagjait minden egyes királyságban vessék tömlöcbe. Végül Károly Róbert első lovagjának, Attilának is választania kell: vagy esküszegőként marad a király mellett, vagy kegyvesztettként tér vissza nagybátyja, Bátor Vilmos dubicai birtokára."

" Attila szájában keserű íz áradt szét. Tudta, mi következik.
– Választanod kell, barátom – lépett elé az uralkodó.
– Liliomos lovag leszel, az én lovagom, a király lovagja, vagy…..
– Templomos lovag – fejezte be helyette Attila. – Mindkettő ezentúl nem lehetek."

Attila választását Vilmos nem igazán fogadja örömmel, ám 
a zord külső érző szívet takar...Vilmos haragja messze száll, megtudjuk Ő is volt szerelmes, az érzés pedig egy életre elkísérte. Attilával kibékül, sikeresen vesz részt az utolsó nagy csatában, és hősként, harcoshoz méltóan tér meg őseihez. Attila és Ágnes szerelme kiteljesedik. Nagyon szép ez a romantikus szál a történetben. Megható, mély szerelemről mesél. Vegytiszta érzelmek ezek.

A 14. század brutális kiskirályharcai, Anjou Károly hatalmának megszilárdulás sok véres csatán át ért célt. "Végre megkezdhette igazi országlását, melynek többek között új, állandó értékű pénz, katonai és gazdasági reformok, és a Magyar Királyság legszebben virágzó, valaha volt leggazdagabb száz évét köszönhette a nép."
 A Templomosok üldözése egész európán át, a bukásuk okai remekül megírt történetbe szőve, olvashatóak. Beépítve a magyar történelem alakulását, a harcok hatásaival olyan letehetetlenül izgalmas kalandok során át, korhű, izgalmas könyvet ad olvasói kezébe Bíró Szabolcs.

 Gratulálok Bíró Szabolcsnak, a könyv írójának és köszönöm a remek olvasmányélményt!
 A sorozat két kötete egyben is megjelent: http://moly.hu/konyvek/biro-szabolcs-non-nobis-domine

Ulpius-ház, Budapest, 2012
448 oldal · ISBN: 9789632546025
 Ulpius-ház, Budapest, 2012
400 oldal · ISBN: 9632547077
http://youtu.be/HFAJypisDGA