2013. január 31., csütörtök

Mellettem elférsz

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz 


                                            



Első kedves kedvencem Grecsó Krisztiántól:
Rendhagyó értékelésem, vélemények a moly. hu oldalról, amiket akár én magam is átéltem olvasás után. Pontosan ezt és így éreztem, ezeket a gondolatokat hozta elő  a könyv elolvasása után. Természetesen a saját értékelésem is olvasható a végén. Ezúton is köszönet akiktől idéztem! Olvasó molyok  a Mellettem elférsz regényről:

Olyan illata van, mint mamanyóm sütijének. Jó!
Érdekes… ilyen könyvet még sosem olvastam! Állandóan visszarepít a múltamba – nagyszülők házába, régi lakásunkba.
Szeretem a családregényeket és ez különösen tetszett, mert ez bármelyik családnak a regénye lehetett volna. Élő, eleven, hús-vér „szereplőkről” szól, akik akár az én rokonaim is lehettek volna. Tetszett, hogy nem kendőzte el a hibáikat. 
Sárgadinnye kenyérrel, nyolc kilométer, négy év, telket elválasztó kerítésen elrejtett kapu, hiába való várakozás….
Köszönöm az élményt.


Nagyon szerettem ezt a könyvet. A vidéki élet leírása, hangulata tökéletes, a sztori jó volt. Néha nyomasztó volt az egész légkör, de van úgy egy kis faluba, hogy így érez az ember. Többször volt olyan érzésem, hogy az egész velem is játszódhatna. Egy család történetei peregnek le előttünk, amely beindítja az igényt, hogy felgombolyítsuk a saját családi történéseket, szálakat is, elgondolkodjunk, honnan jöttünk, hová tartunk, hol a helyünk. Addig jó, míg van kitől kérdezni… A jövőnk valóban a múltunkból fakad. Aztán az új élet, környezet, a beilleszkedés, gyökeret-ereszteni kérdése is pontos és fontos pillanatai. Honnan jöttünk, mit hoztunk otthonról magunkkal?

Első olvasás az írótól, elsőre kedvenc lett. Kíváncsian, érdeklődve keresem az eddig megjelenteket is. Nagyon ismerős téma, környezet, .. , megérintett a „családfa kutatás” eredménye. Emberi, őszinte, mai. A fiatalok elvágyódása pedig természetes folyamat, abból a környezetből. 

Szívesen leülnék elbeszélgetni vele.Talán egyszer egy dedikáláson ez is megtörténhet.   ( Megtörtént, 2012. május 25. Szeged ).  Akár az én családom is lehetett volna, sok ismerős pillanat, illat, esemény tört felszínre a történet olvasása során. Drága jó nagyanyám is kenyérrel ette a sárgadinnyét....Igazi emberi történet, hús-vér figurákkal. Honnan jöttünk, miből-kikből lettünk? Mit viszünk tovább, mit és hogyan tudunk mi tovább adni?  Jó volt olvasni a jelen érzésekről és amit a múlt "üzen" nekünk. Ilyen érzésem volt ,míg olvastam. Köszönet az emlékekért, az élményért Krisztián!

„Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar.” /Salinger/ 




 

                         
Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18 –) József Attila-díjas költő, öccse Grecsó Zoltán balettművész, jelenleg mindketten Budapesten élnek.
A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola után a szegedi JATE magyar szakán diplomázott. 1997-től 2006-ig a Bárka szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2006-tól 2009-ig a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től az Élet és Irodalom munkatársa. Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben.
A Mellettem elférsz kötete kapta 2012-ben az Aegon Művészeti díjat. 

5/5.










  

 

2013. január 29., kedd

Az Ördög tartja a gyertyát

Karin Fossum: Az ördög tartja a gyertyát
(Sejer nyomozó 4).  


 








A norvég fővárostól jó száz kilométerre délre, a bálnavadász-hagyományokat őrző Sandefjordban született 1954- ben az írónő. Fossumnak eddig öt Sejer-regénye jelent meg magyarul a Scolar kiadónál. Irodalmi pályáját huszonévesen, érdekes módon két vékonyka verseskötettel indította. Azóta is ír költeményeket, igaz, egyelőre magának, a publikálással kivár. Túl volt már a negyvenen, amikor megjelent Sejer felügyelő első – magyarul eddig még nem olvasható – nyomozása.

Sejer felügyelő először 1995-ben tűnt fel, majd ezt követően sorra láttak napvilágot a rendkívül intelligens detektív izgalmasnál izgalmasabb esetei. A Ne nézz vissza című kötettel Karin Fossum nemcsak az olvasóközönséget nyerte meg magának, hanem újfent irodalmi díjak sokaságát
söpörhette be: a skandináv Üvegkulcs-díjat és a norvég Rivertont.
Karin Fossum az Indiai feleséggel (Elskede Poona) megkapta a világ legrangosabb krimidíjait. Többek közt megnyerte a Los Angeles Times könyvdíját, 2009-ben pedig a norvég Dagbladet „Minden idők legjobb norvég krimijé”-nek kiáltotta ki.

A siker nagyon meglepte, ahogy Sejer gyarapodó rajongótáborával sem tud mit kezdeni.
A felügyelő figuráját többször átgyúrta, amíg kialakult a végleges karakter. Az első nekifutásra
még agresszív és dühös özvegyemberből a magánéletében visszahúzódó, a nőkkel szemben kifejezetten szégyenlős, a munkájában viszont annál állhatatosabb, a tettesek után buldog módjára nyomozó intelligens férfi lett. – Mindent összevetve, rendes fickó – írta le „hősét”





Szeretem a krimiket,  szeretem a skandinávokat. Karin Fossum kisasszonnyal ez volt az első találkozásom. A stílusa tetszett, a történet vegyes érzéseket keltett bennem. Leginkább azért, MIÉRT kellett ennek így történnie?
Röviden a történet háttere: eltűnik egy  fiatal srác... " Látta valaki Andreast?" Nem, valahogy senki sem látta, pedig ott volt. A rejtély megoldására többször is lehetőség kínálkozik, de mégis mindenki elmegy mellette. A rendőrség szinte nem is nyomoz, sőt a leendő gyilkos is, ha félszegen is, de segítséget kér... Nem veszik komolyan, ami engem kissé meglepett. A magányos, idős hölgy feltáruló lelkivilága elgondolkodtató. Egy életen át hordozza a fájdalmait, sérelmeit. Kiderül néha mennyire vékony vonal választja el a beteg ember lelkét, gondolkodását a normálistól. Akár azt is mondhatnám: hogyan betegíti meg a lelket a sok sértés, megaláztatás. A sötét, nyomasztó hangulat jól érzékelhető.

A történet csúcspontja nekem az volt, amikor kiderült: az eltűnt fiú anyja a gyilkossá váló hölgy barátnője. Mégis elveszítjük a srácot. Valahogy ez azt üzeni nekem, jobban kellene figyelnünk a környezetünkben élőkre, egymásra. A látszat kapcsolatok, nem odafigyelések sajnos komolyan ártalmasak az egészségre. A történet dramaturgiája remekül felépített, a lelki háttér gondosan kirajzolódik az események mögött. Komoly lélektan, hátborzongatóan egyszerű történetben.

Hiába a gyerekkori barát is, neki sem értettem a tipródását, alapvető volna, hogy segítsek
a barátomon, ha tudom, bajban van....  Ő azonban hallgat, így a baj elkerülhetetlenné válik.
Jó volt olvasni a két fiatal egymáshoz való viszonyát, a próbálkozásaikat, lépéseiket a felnőtté
válás útján. Ettől lett még drámaibb a vég. Értelmetlen, elkerülhető halál lett volna, pici törődéssel.

Sajnos Sejer felügyelő alig tűnt fel, róla nem sok minden derült ki számomra. Véleményem szerint
 a bulizós, barátnőt lelövő fiatalokat kár volt bele hozni, csak zavarták az összképet. Összességében egy elgondolkodtató krimit kaptam, ami attól volt döbbenetes, hogy ennek  a gyilkosságnak  nem kellett volna megtörténnie, elkerülhető lett volna, ha kicsit is odafigyelnénk egymásra!

Részlet a regényből: " Igen. Isten a tanúm, akiben egyáltalán nem hiszek, hogy láttam Andreast. Visszagondolok arra a rémisztő pillanatra, amikor megéreztem a vágyat, hogy elpusztítsam. Ugyanabban a pillanatban megláttam saját arcomat egy ablaküvegben. És emlékszem arra az érzésre, az édes késztetésre, amely olyan, mint a testen átfolyó meleg olaj- a bizonyosságra, hogy ez gonoszság. Az arcom a kékes üvegben. Erre a csúf, gonosz emberre, amivé akkor válunk, amikor az Ördög tartja a gyertyát."

Várom az újabb nyomozást Sejer felügyelővel, mivel a könyv önmagában is érdekes, ám a sorozat 4. része volt.

4/5.



Scolar, Budapest, 2010
318 oldal · ISBN: 9789632441955 · Fordította: Patat Bence



A könyvért köszönet a Scolar Kiadónak!

2013. január 26., szombat

Köztünk maradjon

Kántor Péter: Köztünk maradjon 








Kántor Péter 1949 november 5-én született Budapesten.
Az ELTE Bölcsészkarán 1973-ban angol–orosz, 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és ’76 között több budapesti gimnáziumban dolgozott nyelvtanárként, 1984 és 1986 között a Kortárs irodalmi folyóirat munkatársa volt, azóta szabadúszóként versírásból, műfordításokból él, noha 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztői tisztét is betöltötte. 1991-ben a Fullbright-ösztöndíj révén megjárta az Egyesült Államokat. 1990-ben Wessely László-díjat, 1991-ben Déry Tibor- majd 1992-ben Füst Milán-jutalmat kapott, 1994-ben elnyerte a József Attila-díjat, 1999–2000-ben pedig a Soros-díjat.

Szeretem a verseket. Amikor a tavalyi könyvhét kötetei közt böngésztem, akkor bukkantam
Kántor Péter verseskötetére. Nagyon megfogott, már a címe is. Azt sugallta, valami intim, bensőséges hangulatúak a versek. Valóban! Elgondolkodtatóan megindítok. Különösen az utolsó fejezet a Levél anyámnak verse. Az elmúlás, a szeretett lény elvesztése, annak feldolgozása
 nem könnyű feladat. Nagyon szép, megható, intim versek születtek. Mindenki számára érthetőek,
a ma emberének szólnak. Emlékekről, szerelmekről, az elmúlt gyermekkorról  és rólunk emberekről.

Kedvencem lett A könyvespolc előtt, Egy este sárgáskék ég alatt, Öregember a térről, és a megdöbbentően mai:  In memoriam Tatárszentgyörgy, 2009. Tényszerű, nem politizál, mégis döbbenetesen hat az olvasóra. Lehet gondolkodni! Olvassátok, keressétek! Biztos vagyok benne, mindenki megtalálja  a maga kedvenceit. A vékonyka kötet nagy belső értékekkel, komoly tartalommal bír.
 További kötetei:

Kavics. (versek) 1976.
Halmadár. (versek) 1981.
Sebbel-lobbal. (gyermekversek) 1983.
Grádicsok. (versek) 1985.
Hogy nő az ég. (versek) 1988.
Napló 1987–1989. (versek) 1991.
Fönt lomb, lent avar. (versek) 1993.
Mentafű. (válogatott és új versek) 1994.
Búcsú és megérkezés. (versek) 1997.
Lóstaféta. (versek) 2002.
Köztünk maradjon 2012

 A kötetért köszönet a Magvető kiadónak! 

Magvető, Budapest, 2012
120 oldal · ISBN: 9789631430028

2013. január 24., csütörtök

Tánciskola


 Grecsó Krisztián: Tánciskola  
 



Mostanában egyre inkább olvasom nagy kedvvel hazai, kortárs magyar írók könyveit. Mindig is "magyar-párti" voltam, tudunk mi szépet és jókat írni és mégis csak a mi életünk, a mi élményeink. Most ismét egy kedves könyvre találtam.


A Mellettem elférsz után, a második olvasásom az írótól. Ízes, fanyar humorral megírt érdekes történet a viharsarki kisvárosból.  /személyesen is érintett, ismerős tájak,városokról szól/ . Tótváros = Békéscsaba, ide kötődik az író életének egy része is.

Jocó, alias Voith József frissen végzett jogász felnőtt életének kezdetét követhetjük nyomon a regényben. Kissé esetlen szárnypróbálgatásait Lajos nagybácsi segíti. Gyönyörű szép mondatok már-már Krúdyt juttatta eszembe. Kedvelem Grecsó stílusát, választékos, összetett mondatait. Olyan érzéssel olvastam, mintha két sör mellett ülve mesélne az író, úgy beszélgetnénk. Az egyke Jocó olyan kalandok részese lehet Lajossal, amit nem is remélt...

"Tótvárosba költözésekor nyolcvannyolc kiló volt. Most hetvennégy. Az tizennégy kiló mínusz. Jocó nem akart hinni a szemének, beállította a mérleg nyelvét a nullára, ráállt, becsületesen előre dőlve, nem úgy, mint korábban, mikor súlypontját próbálta hátra tolni, mert úgy fél kilót le lehetett csalni a valós eredményből. Hetvennégy.
Hová tűnt tizennégy kilónyi Voith József?"

 A Tánciskolában megfelelő arányban keverednek a magyar valóság ismerős figurái és a jeleneteket összefűző misztikus elemek.  A párbeszédek hiánya oldotta volna történet feszességét, lehetett volna több. Kell figyelni, nem egy „laza” olvasásra való könyv.
A figurák zseniálisak!
Már-már jópofa , de azért ennél több. A mai magyar kisvárosi epizódok, friss diplomás esetei az "örökbohém" nagybácsival. Fanyar, vicces, szabad szájú. Ugyanakkor elgondolkodtató is! Sorsok, lehetőségek, helyzetek a sorok közt. Kicsit mindenki magára vagy a szomszédra ismerhet...
 A vidéki, szabadságát őrző, öregedő kisvárosi kandúr Lajos bácsi, a dilidoki mama, az önmagát megvalósítani nem tudó apa mellett a helykereső friss diplomás ügyvéd fiú botladozásainak lehetünk tanúi. 
Megismerjük Jocó gyerekkorát, emlékek idéződnek fel. Semmi különös, mégis! 
Ezt a Tánciskolát mindenki kijárta, kijárja, ez maga az élet. Erről mesél Grecsó Krisztián szerelemmel fűszerezve.



Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18–) József Attila-díjas költő, író.

A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola után a szegedi JATE magyar szakán diplomázott. 1997-től 2006-ig a Bárka szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2006-tól 2009-ig a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től az Élet és Irodalom munkatársa. Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben. Több utánnyomás után 2006-ban jelent meg a könyv második, átdolgozott kiadása (Magvető). 2005-ben látott napvilágot Isten hozott című regénye (Magvető), amely 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénul is megjelent. Következő regénye, a Tánciskola 2008 tavaszán, a Mellettem elférsz pedig 2011-ben került a könyvesboltokba. A regény ARGON-díjat nyert 2012-ben.
Írt filmforgatókönyvet is:  Hasutasok 2006, Hajónapló 2009.
forrás wikipédia 

"Szombat reggelre tél lett. Zúzmarás hideg volt és vattás köd, a fázósabb kofák overállban és usánkában várták a hajnalt, a lángososból fehéren dőlt ki a forró olaj füstje és a lábasban főzött, túlcukrozott tea gőze. Lajos bácsi és Jocó némán ettek, akár egy rutinos házaspár, akiknek évtizedek átbeszélt éjszakái vannak a hátuk mögött. Jocónak nem ízlett citrom nélkül a tea."

 4,5/5



Magvető, Budapest, 2008
302 oldal · ISBN: 9789631426021

2013. január 23., szerda

A falon túl

 Johan Theorin: A falon túl

                                                                           




A tavalyi könyvhét újdonsága volt az Animus kiadásában, és az egyik legkedvesebb tavalyi skandináv krimi olvasásom: Johan Theorin - A falon túl könyve.

Johan Theorin - 1963. Göteborg, Svédország.
Író, újságíró. Eddig 3 regénye jelent meg Svédországban.
Az első a 2007- ben kiadott, nálunk most megjelent A falon túl krimije. Ezzel rögtön el is nyerte az az évi „Legjobb első könyves szerző” díjat. Regényét 20 nyelven adták ki, több országban. / USA, Brazília, Spanyolország, Németország, és hazánkban is/

Anyai szülei Öland szigetén éltek, tengerészek is voltak a családban. Könyveiben ez a vonal, a néphagyományok, tengeri történetek is megjelennek. Minden könyve különböző évszakokban Öland szigetéhez kötődik. Célja az ott élők bemutatása. Életében egy fix pont Öland szigete, annak hangulata remekül tükröződik ebben a krimiben is.
A sorozat záró darabja idén nyáron várható Svédországban.Remélhetőleg idehaza is a boltokba fog kerülni.
A klippen Ő maga mesél erről a csodálatos, minden évszakban más szigetről. Meseszép képekkel!

http://youtu.be/F6rSSOvty00
  

A falon túl cselekménye a ’90-es évek közepén játszódik a festői Öland szigetén. 
Húsz éve eltűnt egy kisfiú... és most a nagypapa csomagot kap, benne az eltűnt unoka egyik szandáljával.  
A sebet valaki feltépi! Mint minden, a nyomok valahol régen a múltban kezdődtek. Szóbeszéd, és nyomozás, ez jellemző a történetre. Mert a mendemondáknak mindig van valami valóságmagva. 

A történet két szálon fut, és végig feszült, sejtelmes hangulatban tartja az olvasóit.
Mi is az igazság? Érdekes módon, nem rendőrnyomozók vannak. Ez is azt mutatja, hogy nem
egy szokványos nyomozást kap az olvasó. Az anya és az egykori hajóskapitány nagypapa keresi a válaszokat, mi, miért is történhetett. Sok jel arra utal, hogy a rovott múltú, "falurossza", Nils Kantnak köze lehet a gyerek eltűnéséhez. Bizonyosságot nem szerezhetnek erről, mivel a férfi már rég halott... 
Érdekes, szívhez szóló történet, gyönyörű tájleírások, az ott élők életének mindennapjai teszik hangulatossá. Johan Theorin izgalmasan, két szálon meséli el a történetét, ügyesen váltogatva a szálakat. Valakinek még mindig érdekében áll a titkokat elleplezni. Az anya alakja, Júlia élete megrázó. Egészen tönkre tette fia nyomtalan eltűnése, házassága is erre ment rá. Végre szeretne valami bizonyosságot, valami megnyugvást. 
A remény, ami élteti Júliát. A nagyapa alakja igazán szerethető figura.
Mi van a falon túl? A tenger..., de ki lehet az az idegen, aki naplemente után már jó ideje fel-feltűnik a tengerparton? Talán vár valakit, vagy keres valamit?

A múlt sötét titka és a jelen fájdalma egy tőről fakad. Mielőtt eljön a megnyugvás, izgalom is akad, a meglepetés sem marad el! Végig azt gondolja az ember, hogy a fő gonosznak beállított ember valóban a legromlottabb ember a szigeten, de nem!  A végére óriási csavar és meglepetés, amikor lehull a jóság álarca.
Nagyon jó kis történet, a megszokott remek borítóval. Bűn nem maradhat büntetlen! 2007-ben a Svéd Krimiakadémia a legjobb elsőkönyves díjjal jutalmazta az írót ezért a könyvéért.
Nagyon remélem találkozunk idén is újabb Theorin krimikkel! Én nagyon várom a sorozat további történeteit. 

5/5.




Olyan érdekesen írt a szigetről az író, hogy legszívesebben már csomagolnék is, irány Öland!
 A sziget már 8000 évvel ezelőtt lakott volt. Azt is megtudtam, hogy: A svéd történelemben a sziget mindig királyi játékparkként szolgált. Ha nem akarom úszva megközelíteni, mint a krimi egyik szereplője, akkor az Ölandsborn hidat kell választanom. Amikor odaértem, akkor láthatom majd az Eketorp erődöt, a Himmelsberga Múzeumot, a Stora Alvaret mészkőfennsíkot, Madárfigyelő állomást, Svédország legmagasabb világítótornyát (41 méter, és 300 éve ott áll már), fegyencek építették. Sok mindent megtudtam, a könyv pedig csak hozzátett ehhez.

Az alvar, ahol az egész krimi játszódik és szerepe is van annak, hogy milyen is ez a táj.
Az Alvar, a Balti-tengeren található Öland sziget déli részén fekvő, nagy területű mezőgazdasági táj. Öland egyébként „1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után.”
Felületét mészkő alkotja melyen változatos növény- és állatfajok éltek. A változó csapadék és vízellátás miatt alakult ki a jelenleg is egyedi képe az Alvarnak, amit hol kicsi, hol nagy betűvel írnak. :)
„Az 1800-as években kialakult emberi tevékenységeknek, úgy mint mezőgazdaság, állattartás, intenzív legeltetés, stb. köszönhetően az Alvar cserjéktől és fáktól szinte teljesen mentessé vált. A huszadik század elején az ölandiak egyharmada Amerikába vándorolt ki és a táj újra természetes fejlődésnek indult. Az 1990-es évektől a tudatos természetvédelemnek köszönhetően az Alvar újra teljes pompájában él.”
A Világörökség része.
/Forrás: wikipédia/ 



Animus, Budapest, 2012
350 oldal · ISBN: 9789639884410 · Fordította: Dobosi Beáta

 

2013. január 22., kedd

Cseh Tamás 70

Cseh Tamás 1943. január 22-én született, ma töltené be hetvenedik életévét,  és ma van a Magyar Kultúra Napja is.

Cseh Tamás életműve, Bereményi Gézával közös dalai mindenkié.  Ez a több száz megjelentetett dal. Ahogy ő is megénekelte József Attiláról Bereményi sorait. "Mindenhol tanítható már óvodától egyetemig." Dalai közkincsé lettek.  A József Attila című szám a Műcsarnok lemezén szerepelt. Néhány személyes kedvencem még: A jobbik részem, Desire megnémul, Somlai Margit, Krakkói vonat, Úristen, hol vagyok? , Szerelmes dal, Fehér babák, Csönded vagyok, Születtem Magyarországon.........és még sok más is. Hallgassátok, emlékezzetek Rá!
Kapcsolódó hír még:
Várhatóan szeptember 6-án, a magyar dal napjához kapcsolódva avatják fel Cseh Tamás énekes szobrát a budapesti Szent Gellért téren. Újbuda a korábbi terveken változtatva az alkotással nem az „indiánnak”, hanem a dalszerzőnek állít emléket. A 2009-ben elhunyt Cseh Tamás ma  lenne 70 éves.
http://youtu.be/RW4pinAXh3s

2013. január 21., hétfő

Kölykök


Patti Smith: Kölykök   









"Sok mindent mondtak Robertről, és sokat fognak még beszélni róla. Fiúk utánozzák majd a gesztusait. Fehér ruhás lányok siratják a göndör fürtjeit."


 A könyv fülszövegéből: 
„Mindketten Robert lelkéért imádkoztunk, ő eladni akarta, én megmenteni."
Patti Smith – a könnyűzene és a költészet találkozási pontjait kereső legendás énekes-dalszerző – fiatalkorának és egy elveszett generációnak állít emléket Kölykök című könyvében. A visszaemlékezés főszereplője egy egész életen át visszhangzó szerelem: ám Robert Mapplethorpe, a később világhírű fotóművész még ugyanúgy csak keresi az útját a kötet lapjain, mint Patti Smith, a punk leendő keresztanyja. Történetük mögött ott lüktet a késő hatvanas és hetvenes évek Amerikája, New York excentrikus művészvilága, feltűnik Allen Ginsberg, Andy Warhol, Janis Joplin vagy Jimi Hendrix is. A Kölykök 2010-ben elnyerte az amerikai National Book Awardot.


Két álmodozó kölyök, akik hittek az álmaikban. Nem volt egyenes az út, de végig járták. Egymás kezét fogva, bátorítva, biztatva, erőt adva a másiknak. Hittek önmagukban. Sikerült is nekik. Hallgatjuk a dalaikat, nézzük, gyönyörködünk a képeikben, még ma is huszonhárom évvel az egyikük halála után. Szépek, elgondolkodtatóak, meghökkentőek, őszinték. Sok mindent elmondanak. 
Másság és megnemértettség, amik nehezítették életüket. A megértés és a szeret utáni vágy, ami fő mozgatója volt dalaiknak, képeiknek. A hitük átsegítette őket a nehéz időszakon is.

A könyv vége nagyon őszinte, kitárulkozó, zaklatott. A betegség hirtelen jött és gyorsan végzett. Megrázó és megérint. Miután barátját, szerelmét elvesztette, neki sem maradt ereje, hite küzdeni. Ilyen mély a szerelem. Egyedül, társ nélkül a siker sem ér semmit.

Elgondolkodtat. A két nincstelen kölyökből két remek művész lett, egymás mellett, de külön külön. Isten kezét fogva elérték álmaikat.
„ Visszatértem a hétköznapi életbe.Messzire kerültem a világtól, amit ismertem, de Robertről sosem feledkeztem meg: az én kék csillagomról a személyes csillagrendszeremben.” (326.o.)


 Robert Mapplethorpe művészete mai napig is megosztó hatású. Mégis mindenütt sikerrel láthatók a kiállított képei. Egy elmúlt korszak művészei ők.
A korai évek voltak részletesebben bemutatva, hiszen utána a pár szétvált, és inkább Patti Smith-ről szól a regény. Ám Patti életének szerves része volt Mapplethorpe. Már nem együtt élték életüket, mégis figyelték, segítették egymás munkáit.
Jó lett volna arról is bővebben olvasni, amikor elismert művész lett, hogyan élte meg a sikert. Barátokról, szerelmekről. Az emberről. Az alapítványáról. Ennek ellenére is egy nagyszerű kordokumentum a regény.
http://youtu.be/0DK4sGiMZjA

                        Robert Mapplethorpe: Önarckép.

 4,5/5



Magvető, 2012
376 oldal · ISBN: 9789631430363 · Fordította: Illés Róbert

Skandináv krimikedvencek 2012. I. rész.

 Skandináv krimikedvencek 2012.


Részlet az Animus Kiadó honlapjáról: 
"Az utóbbi években azonban a felnőtteknek szóló irodalom egyre nagyobb súlyt képvisel a kiadó kínálatában. Olyan világsikerek magyarországi megjelentetése fűződik az Animus nevéhez, mint Stieg Larsson Millennium-trilógiája, Jo Nesbø könyvei s a skandináv krimiirodalom legjavát felvonultató Skandináv krimik sorozat."

Tavaly fedeztem fel a skandináv krimiket. Hosszú évek óta nem is olvastam krimit, így kissé fenntartásokkal fogadtam ezt az új, felkapottnak vélt skandináv hullámot. Kellemes meglepetés ért! Nem csak krimiket kaptam, de pszichológia, emberismeret, társadalomkritika is van bőven a történetekben. Érdekesek, színesek, hihetőek és ami nem mellékes a krimiknél letehetetlenek!
A tavalyi olvasmányaimból  néhány kedvencemről néhány sor az alábbiakban:

Karin Alvtegen Árnyak és az Árulás:

Nagyon meglepő könyv mindkettő. Az Árnyak szinte nem is krimi csak a való élet. Olyat ütött, ahogy mondani szokták: a fal adta a másikat. Pedig csak egy elhagyott kisfiú, egy idős házvezetőnő, egy elrontott, beszürkült házasság és néhány sikerhajhász kapzsi ember története. Életszerű, jól megírt történet. Semmi horrorisztikus véres borzalom, mégis nyomasztó.
Amíg a szörnyű titkokra fény derül, lassan elgondolkodunk saját életünkről, a mi álcáinkól, amit viselünk, amit ha egyszer már magunkra húztunk nem tudunk levetni, de ha mégis, akkor mi lesz a szépen felépített tervvel amit karriernek, boldog házasságnak, szeretetnek, megértésnek, erkölcsös életnek hívunk? 
Nagyon ütős, erős könyv alig 285 oldalon. Megérdemelten kapta meg az  Üvegkulcs díjat. A tavalyi év -számomra- nagy meglepetése, kedvence ez a könyv!

 Árulás

Az alig 200 oldalas történet egy házasság széthullásának krónikája.
Az első pár oldal után sejtettem: itt bizony nem lesz happy end... A történet lekötött, magával ragadott. 
Csak női ellenségem ne legyen! Olvassátok el! Hihetetlenül erős, hatásos a történet.

Arnaldur Indridason 3 könyve szerepelt a tavalyi olvasmányaimban. Minden történetben Erlendur felügyelő nyomoz. Nagyon szimpatikus figura, szerethető. Az olvasott 3 történet: Kihantolt bűnök, Hideg nyomon, és a Távoli hangok volt. Igazán érdekesek, elgondolkodtatóak voltak. A Távoli hangok nagyon is, hiszen itt is egy "családi álom minden áron" van a középpontban. Mennyire kisiklik egy ember élete, ha a szülő elképzelésének nem tud, megfelelni. A Hideg nyomon nagyon találó cím is egyben. A társadalmi problémáké, a bevándorlóké a főszerep és egy értelmetlen gyermekgyilkosság van a középpontban. Mind ez Izlandon, Reykjavikban. A Kihantolt bűnök alaptörténete a családon belüli erőszak sok sok évtizeddel ezelőtt és ma. Mesterien megírt krimi! Megnyerte az Arany Tőr díjat is. Várom a felügyelő további nyomozásait!
Megemlíteném még a könyvek borítóját. Kivétel nélkül egységes, jól illik az adott történet hangulatához. Tavaly 28 skandináv krimi került a polcomra.

Árnyak:
Animus, Budapest, 2011
286 oldal · ISBN: 9789639563131 · Fordította: Dobosi Beáta

Távoli hangok:
  Animus, Budapest, 2008
254 oldal · ISBN: 9789639884052 · Fordította: Torma Péter

Kihantolt bűnök:
  Animus, Budapest, 2007
256 oldal · ISBN: 9789639715073 · Fordította: Tótfalusi István

2013. január 20., vasárnap

A dervisház


Ian McDonald: Dervisház







Részlet a könyv fülszövegéből:
"Bomba robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet a 2027-es év Törökországában, amely az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagja: Közép-Ázsia bazárja, a földgázkincsek kapuja, a nanotechnológiai fejlődés műhelye. Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja."


A Dervisház egy  sokszínű, hihető, és nem utolsósorban közeli, jövőbeni világot mutat be, amelyben a szereplők, és a köztük feszülő konfliktusok is hihetőek. Egy érdekes, újszerű történetről olvashatunk, ami ugyan nem egy könnyed olvasmány, ám cserébe egy pörgős, zajos, sokszínű, misztikumokkal teli események tanúi lehetünk. A szereplők életének 5 napjáról szól a könyv.

Van itt szívbeteg kisfiú, Chan, aki nagyon kedves figura és az ő nanorobotjai, a nyugalmazott professzor, műkincsvadászok, szerelem és barátság.Mindehhez a hátteret Isztambul adja a maga jellemzőivel: bazárok, teaházak, vallási kérdések, zajos, modern üzleti élet, hiszen 2027-ben járunk. A nem túl távoli jövő tapintható. Ettől még kerekebb, hihetőbb a történet. Az író sok szálon mozgatja a szereplőket, de semmi sallang, semmi felesleges kör, nincs elvarratlan szál minden a helyén van.

Az író  úgy mutatja  be Törökországot és annak szimbólumát, Isztambult ami  egyszerre kelet és nyugat, a  várost és egy népet, amely egyidejűleg nagyon konzervatív és szabadelvű. Ahol a fundamentalista vallásos hit és a modern tudományok iránti elkötelezettség megfér egymás mellett. Ahol mindennapos a nemi előítélet, a rasszista idegengyűlölet, ám egyre terjed és erősödik az ezzel szemben álló tolerancia is. Itt kap nagy hangsúlyt az elfogadás a másik megértése.

Bevallom az első 200 oldallal megküzdöttem. Nagyon sűrű a történet.
Ian McDonald remek író, bár megmondom, hogy ezen a regényen kívül mást nem olvastam tőle.Egy  tökéletesen kidolgozott, logikai hiba nélküli történetet kaptam.
Az Ad Astra kiadónak köszönhetően egy nagyon szép kivitelű, egzotikus borító járul a történethez.
Nem véletlen, hogy a regény elnyerte a legjobb regénynek járó John W. Campbell emlékdíjat, valamint a British SF Association díjat is.
Nagyszerű ajánló is készült a könyvhöz: http://youtu.be/Yie9U8vd-_U
Köszönet az Ad Astra Kiadónak a könyvért!



Ad Astra, 2012
574 oldal · ISBN: 9786155229084 · Fordította: Tamás Gábor

A virradat ígérete

Romain Gary: A virradat ígérete

                                                         




                                                 



 A könyv fülszövegéből:
„Fognak ők még csodálkozni. Egyszer majd aranybetűkkel lesz bevésve a neved az iskola minden falába. Holnap bemegyek, és felolvasom nekik a legutóbbi verseidet. Színésznő voltam, nagy színésznő, tudok verset szavalni. Te leszel az új D'Annunzio! Az új Victor Hugo! Nobel-díjat fogsz kapni” – suttogta a kisfiú fülébe a büszke anya, és a kisfiút ez a félelmetes erejű anyai akarás hajtotta egy életen át munkára, kalandra, veszélyről veszélyre.
„Azt hiszem, ennél szebben még aligha írták meg az önző-önzetlen, erőszakosan odaadó, méregből s mézből összeszűrt anyai szeretet krónikáját.”


Zseniális könyv! Anya: az egyetlen élőlény, akivel 5 percen belül össze tudok veszni, mégis…
Anyák: se velük, se nélkülük. Úgy érzem minden olvasóban a saját anya-kapcsolata felülvizsgálatra kerül. Átrendeződhetnek, helyükre kerülhetnek dolgok. Anya akkor is ott van velünk, ha már rég nincs velünk. A mozdulatainkban, gondolatainkban és az érzéseinkben biztosan. A köldökzsínór eltéphetetlen néha. Rendhagyó önéletrajzként is olvasható, sok szeretetről, öniróniával, fájdalom és öröm, ahogy az élet is hozta. 


Gyönyörű önéletrajzi regény, a történet az ember lelkéig hatol. Azt mondanám, ilyen nincs is, 

és mégis! Egyszerre meglepő és megdöbbentő. A céltudatos anya, aki hisz a fia tehetségében és mindent megtesz alárendel annak a sikeréért. Szó szerint a saját életét, érzéseit is. Olyan furcsa, megható és visszataszítóan zsarnoki ez a szeretet. A fojtogató anyai szeretet nem teszi egyszerűvé
a kisfiú, majd a férfivá érő író életét. Öniróniával megírt, kitárulkozóan őszinte történet. Nem is tudom, irigykedjek, sajnáljam, hogy ilyen nagy szeretetben nem volt részem, vagy inkább örüljek..?

Anya és fia. Egy életre szóló köldökzsinór-kapcsolat megdöbbentő története. Szórakoztat és elgondolkodtat. A II. világháború adja még a hátteret a fiatal repülőstiszt életéhez. Emigráns, egyedülálló anya és imádott Romuskája őszintén megható, már már elképesztő története, ragaszkodása ez a mesésen megírt életregény. Emlék egy anyának, aki tényleg nagyon szerette a fiát. Talán túlságosan is..., hiszen az egekig magasztalta a házasságon kívül, későn született fiát.
Íronikus humora nélkül lehetne akár egy pszichiátriai esetleírás is. 

Bevallom, mellbevágó volt a könyv, megrázó és megható. Mert ugye mint az tudjuk Vámos Miklós könyve óta biztosan:  Anya csak egy van. A mi kapcsolatunkról is lehetne minimum egy novellát írni. Önkéntelenül emlékek törnek az olvasóra, felidézi saját életének meghatározó pillanatait, saját kapcsolatát szülőanyjával. És gondolkodik... Garyvégig megőrizte derűjét, optimizmusát. 

Így néhány nappal a vége után is, még bennem él, sokszor éreztem hasonlóságot, szimpátiát, haragot, néhol a sírás kerülgetett.  Nagyon örülök, hogy elolvashattam, kedvencek közé kerül a polcomon.
A fordítás, a könyv kivitele is méltó a történethez.


5/5.



Köszönet érte a Park Kiadónak!
Park, Budapest, 2012
328 oldal · ISBN: 9789635309771 ·  
Fordította: Bognár Róbert

2013. január 14., hétfő

Tony Mendez · Matt Baglio: Argo-akció


 Tony Mendez - Matt Baglio: Argo-akció






Előzmény:
Irán, Teherán - 33 esztendeje történt, hogy az Egyesült Államok teheráni nagykövetséget iráni diákok rohamozták meg, és az ott dolgozó amerikai diplomatákat ezt követően 444 napra túszul ejtették. A dráma eredményeként nem csupán a korábbi amerikai-iráni stratégiai partnerség bukott meg, hanem a két ország diplomáciai kapcsolatának is vége szakadt.

A politikai helyzet bemutatása miatt nehezen indult be a könyv. Aki viszont nincs képben, 
annak kimondottan jó és érdekes az akkori helyzet vázolása. Sőt, mindenképpen kell is.
Mondhatni száraz, tényszerű  volt, és féltem, hogy az egész ilyen lesz, de aztán egyre 

jobban  belelendült, a CIA tevékenységének  bemutatása érdekes, a túszok helyzete 
fokozottan  izgalmassá vált, esetenként a humor is megcsillant a feszült történetben.
 
Egészen friss még az esemény, a mentőakció részletei a túlélők visszaemlékezéseiből 
egy igaz történetet olvashatunk. Politikával fűszerezett krimi, ami megtörtént. Hihetetlenül 
megható, valódi történetet kapunk! Mendez saját élete kockáztatásával berepül Irán területére, 
és hamis kanadai útleveleket visz a hat amerikainak, és azt tervezi, hogy 72 órával később 
majd elhagyják az országot. Amikor Mendez zöld utat kap, megpróbálja a filmkészítést 
olyan valóságosnak álcázni, amennyire csak tudja. Óriási ötlet a kamu filmforgatás, mint 
mentő akció.
Végig izgulhatjuk, részesei lehetünk  egy valódi, történelmileg is fontos akciónak, bizony 
nem semmi! Mindez teljes hitelességgel ábrázolva igazi emberi sorsokat felvillantva.
A könyv remek alapot adott a belőle készült filmnek.

Jól indult a hét az Argo-akció háza táján! Hétfőre virradóra Ben Affleck elnyerte a legjobb 
film és legjobb rendezés Golden Globe-ját!

 4/5.



Partvonal, 2012
304 oldal · ISBN: 6155283031 · Fordította: Krusovszky Dénes

2013. január 13., vasárnap

Sándor Anikó: Az Ajándék

Sándor Anikó: Az ajándék
 Élet az El Camino után

Most úgy érzem teljesen igaz rám, hogy „mindenkinek magának kell megtapasztalnia a maga varázslatát, mindenkinek a saját Caminóján kell végigmennie, ami egyáltalán nem biztos, hogy éppen Észak-Spanyolországon át vezet. Még az is elképzelhető, hogy az utcára sem kell kilépni hozzá…”.
Le a kalappal a hölgy előtt! Bevállalta, végig járta! Hatással lesz mindenkire, aki kézbe veszi Sándor Anikó könyvét. Bevallom, féltem a "huszadik caminos történettől", de érdekes olvasmány. Leginkább elgondolkodtat, önvizsgálatra sarkall. Néha érdemes megállni, számot vetni, hol járunk a saját életutunkon. Ne vigyünk, ne cipeljünk felesleges terheket, tegyük le, ahogy a napi szükségleteinket is érdemes felülvizsgálni. Minden ember életében vannak családi gondok, terhek, de az apák, anyák bűneit ne vegyük magunkra. Próbáljuk életünket úgy élhetően kényelmessé tenni, hogy az élmény legyen. 
Több karmaoldásos történet ad reményt segítő részletekkel és darabokkal a saját kirakósomhoz. Ezek helyét még meg kell keresnem, mert, ahogy a Caminon is megérkeznek a válaszok – hiszen nincsenek véletlenek – én is megkapom majd ezeket, csak később; ugyanakkor tudom, hogy érdemes várnom. Mindent a maga idejében, nem kell siettetni a dolgokat. A boldogságunk ott van a saját kezünkben. Tegyünk is érte!
Ehhez is jó segítséget ad a könyv.

Köszönet érte  a Jaffa Kiadónak!

 Jaffa, 2012
218 oldal · ISBN: 9786155235214

Luca Di Fulvio: Álmok bandája

 Luca Di Fulvio: Álmok bandája

                        



Nagyívű, kalandos mese. Jó karakterek, olvasmányos, történet egy álmait kereső kisfiúról, amihez a századelő Amerikája adja a hátteret: ide érkezik meg Cetta és kisfia Olaszországból. A "miért" is fontos kérdés, útjuk során. Közben kirajzolódik egy gyermekét szerető anya képe is az olvasóban.



Szerelemmel, gengszterekkel, csempész-whiskeyvel, a rádió és a film kezdetével 
fűszerezve filmre kívánkozó történet. Nagyon tetszett, Fulvio remek meseszövése viszi az 
olvasót képzeletét. A könyv borítója pedig gyönyörű, telitalálat. Hangulata elvarázsolja az olvasót.
Azt érzem még sokáig a fejemben lesz a kis „pisis” története, nagyon szerethető karakter, Cettával
és Salt-tal együtt. Ésszel lehet valahová elérni. A technikai részek kimondottan tetszettek, jók
voltak a különböző autó típusok bemutatása, a rádió megjelenése a fejlődést segített nyomon
követni. A világ változásai az életük alakulása is összhangot adott ezzel.

Igazi emberi érzések, kalandok követik egymást. Valódi életmese a bevándorlásról, új otthon 
és családteremtéssel egy idegen országban. Az az érzés, hogy bevándorlóként az 1920-as 
évek Amerikájában nekünk is részünk lehet a Nagy Amerikai Álomban. A vágyak és álmok 
hazája Amerika. Valóban emberi, ahogyan  kirajzolódik a sorokból ezeknek az embereknek
a története.

Billy felbukkanásai volt az ellenpont Ő képviselte a gonoszt... de azt nagyon!
két ifjú főszereplőnk az olasz emigráns fiú, aki egy nyomornegyedben él az anyjával - sokáig 
egy olyan lakásban, aminek még ablaka sincs -, akinek nagy  fantáziája és nagy álmai vannak; 
és a jómódú, zsidó lány, Ruth, aki mintha mégis rossz csillagzat alatt született volna, 
állandóan valami baj éri. Már rögtön az összeismerkedésük nem mindennapos. 
Valahogy érezhető, hogy a két gyereknek még köze lesz egymás életéhez, dolguk van egymással.

Mind a ketten igazán szerethetők, és mind a ketten emberiek egy jól felépített, és remekül 
elmesélt történetben. Christmas hisztijei néha kicsit furcsák fiú létére. Ruthnak nagyon 
drukkoltam, hogy szerencsésen felépüljön, erős legyen.  És szerencsére kettejük szerelmének 
leírása sem lett szirupos, amitől tartottam egy kicsit. És, mint a mesében "ha jó a vége, minden jó" elnyerik egymás szerelmét, mindenki azt kapta, amit érdemelt. Billy is....
Szívesen olvasok majd még ettől az úriembertől. Megkapóan szépen ír, sorsokról, álmokról,
akik valóra válhatnak. Csak tenni kell érte.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a nem mindennapi történeteket összetartozásról, családi kapcsolatokról.

Ami pedig a külsőt illeti: hát az gyönyörű! A borító telitalálat a huncutul mosolygó, életre való
kis kópéval. Tök jó, hibátlan. Épp ilyennek képzelem el Christmast. Igazi utcagyerek a mocsokban, aki életre való, jobb sorsra érdemes, leleményes és tesz is érte, hogy sorsa javuljon.
Aranyos és bátor, egészséges kölyök. Igaz, a nyelvezete is hozza a gengsztervilágot, a durvaság
épp úgy megjelenik, de ez a történethez tartozik. 
Jó szórakozás, élmény volt olvasni.

5/5.

A könyvet köszönöm a Maxim Könyvkiadónak!

 

Maxim, 2012

592 oldal · ISBN: 9789632612089 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter

 

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

 Átmeneti üresedés

- J. K. Rowling felnőtt meséje -



         


               




 Az írónő első, felnőtteknek szóló regénye a Harry Potter-történetek után. Annak idején azt a  könyvet nem akarta kiadni senki, mígnem hosszas kilincselés után az egyik kiadó megszánta, és bagóért megvette tőle a jogokat. A Harry Potter és a bölcsek köve című regény 1997-ben jelent meg, és a világtörténelem legnagyobb könyvsikere lett, a regényfolyammá bővült történetet hatvan nyelven, több mint 400 millió példányban adták ki. Természetesen Hollywood is lecsapott rá.

Nézzük ezt a felnőtteknek szóló életmesét.                                          
Magával ragadó, életszagú történet, ami közel hozza a tragikumot és a boldogtalanságot, ami 
az apró részletekből fakad. Az elején lassan indul a történet, sok szálon fut. Szokni kell  
az ismeretlenül hangzó nem tucatneveket,  kavarodást okozhatnak, mikor kiről is van szó, kinek 
mi a beceneve, de amint összeérnek a szálak... Letehetetlenné válik a könyv! Ne adjátok fel, 
mert egy pillanat alatt összeáll a kép és nagyon jó olvasmányélményt fog adni a könyv.

A képzeletbeli kisváros bárhol lehetne, lakói, alakjai ismerősek mindenkinek.
Folyamatosan derülnek ki róluk apró titkok, amit mindenki próbál takargatni. Az idilli felszín alatt 
ott lappang a szeretet vágya, a zsarnoki apakép, magány és elhagyatottság a jobb élet reménye. 
A szereplők szerethetőek, esendőek. Nagyon tartottam a politikai résztől, amit a  fülszöveg említ, 
de nagyon árnyaltan kerül elő, szerencsére.

Nagy erőssége a gyerekek, kamaszok szerepeltetése. Mert a gyerek őszinte. (kicsi, de nem hülye!) az ő szemükkel láthatjuk a felnőttek világát. Még erősebben, még jobban rajzolódnak elénk a felnőttek hibái, önzései, akár a szülői brutalitás is, ami bizony döbbenetes. A legszerethetőbb karakter számomra épp ezért Andrew lett. Az ő barátsága Mócsinggal erős szál a könyvben. Ugyanakkor Krystal szeretetéhsége, a valakihez tartozni is nagyon megrázó. Szókimondóan kegyetlenül mesél a legsötétebb titkokról, rólunk, emberekről. (politikai hatalmi harc, családon belüli erőszak, kábítószerezés). Krystal ás Terry története is szívbemarkoló, magában hordozza a tragédia bekövetkezését. Ami sajnos nem is marad el... Hihetetlen felelőtlenek, érdektelenek az emberek! Legalább három felnőtt látja a magányos kisfiút, amint ott kóborol egyedül a folyóparton...
Rowling jó emberismerő lehet.

Szegény Krystal, annyira akarta a jót, de egyedül kevés volt. Nagyon megrázó, húsbavágóan őszinte, életszagú a történet. Sajnos a rólunk rajzolt kép, nem túl szép. Jó emberismerettel rendelkezhet 
az írónő, vagy sok rossz tapasztalattal. Nincs igazi megoldás, nincs "boldog vég". 
Kíváncsian várom, mi lesz a következő kötet témája.


Csodálom Rowlingot, nem csak a Harry Potter miatt. Azzal már megmutatta mennyire jól ír gyerekeknek. Most a felnőttekhez szól: repkedő sárkányok, seprűk és varázspálca nélkül varázsolt el.
Sokáig bennem él a történet, "agyaltam" a szereplőkön. 
Az olvasás élménye nem átmeneti.  Biztosan újra fogom olvasni.

5/5

A könyvet  a Gabo kiadónak köszönöm.


 GABO, 2012
576 oldal · ISBN: 9789636896317 · Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin