2017. július 20., csütörtök

Aszály

Jane Harper: Aszály 




                                                 



"A pletykák kicsiben kezdték, csak a nap végére nőttek meg." 








Nagyon élveztem ezt a regényt olvasni, a történet tényleg filmre illő. Már az igényes, kifejező borítójával felhívja a figyelmet, az pedig csak hab volt a tortán, hogy egyik kedvenc szerzőm David Baldacci írt ajánlást az elsőkönyves írónő krimijéhez. Így olvasás után egyetértek Baldaccival: szép kerek, kidolgozott a történet, hihető és lezárt, végig feszült, izgalmakkal és csavarral a végén. Egy szenvedélyes, lélektani drámát kap az olvasó. Jó tempójú, figyelemre méltó és nagyon hangulatos történet ez.

A távoli helyszín a Melbourne közelében lévő Kiewarra még különlegesebbé tette a regényt. A skandináv krimik zord, hűvös világából jó kirándulás volt a perzselő hőség, aszály sújtotta Ausztráliába tett disztópikus kirándulás. A nyitó bekezdésből az olvasó beilleszkedhet a szerző leíró szövegébe, ahol a perzselő hőség már megjelenik. A talaj kemény és repedezett, a növények halottak és barnák, a folyó csontszáraz. A környezetet ígéretes részletességgel mutatja be, amitől ember és állat egyformán szenved, ahol ott lapul a fájdalom és a halál. A döglegyek már felfedezték a három friss holttestet, számukra terített asztal az elhagyott, magányos farm az izzó forróságban. Ez a perzselő hőség érezhető végig a lapokon. Ez a disztópiai háttér mellett a kiewarrai farmerek nehéz sorsáról és a régi intrikával, előítéletekkel élő családok kis közösségének élete adja a hátteret.

A rejtély, amely egy szomorú hazatéréssel kezdődik, gyorsan válik egy körmönfont thrillerré a családról, a barátokról. Kiewarra farmerei az évszázad aszályától szenvednek, a szegénységgel és
az alkoholizmussal küzdve próbálnak a kialakult helyzeten úrrá lenni. Van, akinél elszakad a cérna: Luke Hadler előbb a családjával végez, mielőtt önmaga ellen fordítja vadászpuskáját. A család temetésére érkezik vissza húsz év után Aaron Falk szövetségi ügynök, Luke gyerekkori barátja.

A visszatérése régi sebeket tép fel, hiszen a távozása mögött is egy haláleset áll. Hiába adott bombabiztos alibit neki éppen Luke, a kisvárosból mennie kellett, amikor évekkel ezelőtt barátjuk, Ellie Deacon meghalt. A városban többen gyanítottak, hogy hazudtak a gyerekek, többek közt Luke apja is kétségek közt van még mindig. Vajon ez a régi történet szálai a jelen bűnéhez vezetnek? A szerző finoman, érzelmesen szőtte össze e két szálat. Ez nem futószalagon termett, agyonhájpolt tucatsztori.

A szülők kérésére, Luke védelmére nyomozni kezd Aaron. A dolgok tovább bonyolódnak, amikor
a helyi zsaru elárulja gyanúját Aaronnak, hogy szerinte a gyilkosság / öngyilkosság nem feltétlenül
az, aminek látszani akar. Két apró dolog is felkelti a figyelmét, ami kétségessé teszi, valóban Luke állt a fegyver végén, tényleg ő húzta-e meg a ravaszt? Ha nem Luke volt, akkor vajon kinek állt útjában a Hadler család?


Azonban ahhoz, hogy megtalálja a gyilkost, Falknak is meg kell felelnie a múltjával kapcsolatos kérdésekre. Egy olyan közösséget ismerünk meg, amely haragot tart húsz éve. Az olvasó sok mindent megtud ebből a látószögből a múltról, azok szereplőiről. Ezek beszédes kapcsolatban állnak a jelennel. Érdemes figyelni az apró, elejtett, jelentéktelennek tűnő utalásokra. Izgalmas karakterek adják a mellékszereplőket is. Ellie apja és rokonsága, a városka orvosa mellett Raco rendőr jut fontos helyzetekhez. Aaron és az olvasó is egy ponton szinte mindenkit gyanakvással figyel, többek is állhatnak a régi ügy és a jelen bűne mögött. A gyilkos is végig képben van, olyan, akiről valóban a legkevésbé gondolná az olvasó. Érdekes volt a gyilkos érzéseit, gondolatait is nyomon követni a dőlt betűs részekben. Okos történet, egyszerre két titokzatos gyilkosság után nyomozhatunk. Luke halála miféle elfeledettnek hitt titkokat hoz még a felszínre?

Az írónő szenvedélyes precizitással és rendkívüli érzelmi hátérrel, feltárja a kisvárosi élet súlyos titkait, előítéleteit, és hazugságait. Nem csak a hőség által fellobbanó érzelmekkel a történet hátterében, de az elfojtott indulatok is erősen dolgoznak a városka lakóiban. Ennek a szenvedő alanya Aaron. Feltűnik egy régi lány, az egykori szerelem is. Titkokat, sérelmeket ő is hordoz a múltról. Izgalmas nyomon követni a régi barátság felelevenítését, majd a kialakuló feszültséget.


Ez egy végig jól megtervezett, erős szenvedéllyel ábrázolt rejtélyes történet. Remek karakterekkel egyensúlyoz, oly módon, ahogy az egy sokkal tapasztaltabb írótól lenne elvárható. Fontos hangsúlyt kap a bűntudat, megbánás és megbocsájtás. A négy kamasz tinédzserként úgy gondolja, hogy barátai lelki társaik egymásnak, és ez a kötelék örökké tart. Azonban ez nem így lesz. Azt még elárulom, hogy Jane Harper végig az orránál fogva vezeti olvasóit, jól bonyolítja a cselekményt, az érdeklődést és a feszültséget végig fenn tudja tartani. Cseles és ötletes, váratlan a végső megoldás.

Még mindig meglepődve állok a végső motiváció előtt, mi is vezetett a Hadler farmon elkövetett vérfürdőhöz? A cselekmény ügyes csavarjai és fordulatai jól felépítettek, eredetiek. Gyilkosunk motivációja aprólékos hátteret ad karakterének. Mindkét történet lekötött, határozottan érdemes elolvasni. Ez egy rendkívül jól megírt debütáló regény, a nyár krimije lett nálam. Jane Harper egy meggyőző történettel, mesteri íróként mutatkozott be.
Az Aszály idén márciusban megnyerte az Év Könyve díjat az Indie Awardson, különböző független könyvesboltok szavazatai alapján.

A könyvet kedvezménnyel a kiadótól tudod beszerezni IDE kattintva!


Jane Harper tizenhárom évig dolgozott újságíróként Angliában és Ausztráliában. Jelenleg Melbourne-ben él, és többek között a Herald Sun című napilapba ír. Az Aszály az első regénye, amelyet több mint húsz nyelvre fordítottak le, a megfilmesítés jogait pedig Reese Witherspoon vásárolta meg.









GABO, Budapest, 2017
380 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634063681 · Fordította: Roboz Gábor



2017. július 19., szerda

Galambok alagútja

John le Carré: Galambok alagútja 
Történetek az életemből


                                                                                                 





"Alig van olyan regényem, amelynek az írás valamely stádiumában ne adtam volna a Galambok alagútja munkacímet."






Ez a John le Carré önéletrajz vitathatatlanul legalább olyan vonzó, mint a regényei. Az író tehetségét és páratlan megfigyeléseit, tapasztalatait alkalmazva vezeti be az olvasót ebbe a titkokkal teli világba. Megosztja inspirációinak forrásait, kiemelve számunkra, hogy a karakterei eltérnek valódi társaiktól. Valódi válságban élő, valódi emberek szinte mindig érdekesebbek, mint a kitalált társaik, nem igaz? A legjobb az egészben, a híres vezetők és bűnözők, győztesek és vesztesek, azok, akik megpróbálták a világot valamilyen formában hatalmuk alá vonni. Néhány találkozó, tánc Jasszer Arafattal, elég ritka és különleges pillanat lehet még egy kémregény író életében is. Gorbacsovval vagy Andrej Szaharovval és más politikusokkal való beszélgetések, a találkozók hangulata kiemelkedik, izgalmas pillanatai a történetnek. Olyanok, ahová nem jut el az olvasó, mégis hiteles leírásokat kap ezekről az eseményekről. Mondjuk a Negev-sivatag börtönébe nem vágyakoznék...

Már a fejezetcímek is beszédesek: A szovjet lovag páncélban hal meg, A vadkelet: Moszkva, 1993,
A legnagyobb medvék a kertben. Igen sokat sejtetnek, sőt a sorok közt olvasva elárulnak titkokat, összefüggéseket. A hideghárorús viszony a fő téma, kikerülhetetlenül fontos a kelet és nyugat párharcáról, de olvashatunk a berlini fal leomlásáról is. A könyv óriási élményt nyújt, azoknak különösen, akik már olvasták a híressé vált regényeit. Érdekes bepillantást enged abba is, ahogyan Alec Guinness készült a Suszter, szabó, baka, kém és a Csapda regények megfilmesítésére. A humor, némi kikacsintás sem hiányzik ezekből a leírásokból. Remekül adja vissza politika váratlan pillanatait, pl: éppen Moszkvában járt 1987-ben, amikor kisgépével Mathias Rust a Vörös téren landolt...




Kim Philby legjobb barátja és kollégája, a brit hírszerzés történetének egyik legcsodálatosabb kettős ügynöke, Nicholas Elliott. Maga le Carré is
a kémek világából érkezett ez köztudomású, hogy több évet töltött egy hírszerző tisztviselőként, mind az MI6, mind az MI5 alkalmazásában. Carre regényeinek karakterei küzdenek azzal, hogy helyes, jó dolgot csináljanak egy rossz világban.

Rálátása pontos és hiteles képet ad, a világot meghatározó emberekről, gondolkodásukról, tetteik motivációjáról. Izgalmas olvasmány, háttér-információk gyűjteménye ez a regény.
Azt is eléri vele, hogy a jól ismert eseményeket átgondolva más megvilágításból nézzük őket. Igazán meglepő magyarázatot kapunk a címválasztásra is.




A 38 fejezetből álló az író több mint hat évtizedes életútjából, szinte kisregényt alkot a szülőkről, családjáról írt A szerző apjának fia rész. Életének drámáját kiírta magából, leszámolt egy súlyos családi titokkal. A legérzékenyebb húrokat pendíti meg amikor gyermekkori emlékeiről beszél, beleértve az anyát is, aki öt éves korában elhagyta őt. Ronnie (apja) is elég mély nyomot hagyott a lelkében, a vele való rossz viszonya többször visszaköszön a regényeiben is. Most az okokról is lehull a lepel. Ez itt a könyvben nagyon is helyénvaló, nem hétköznapi a történetük. Olvassátok el, érdekes, érdemes! A kémregény és a le Carré fan-ok számára kihagyhatatlan, alap darab.




John le Carré (Poole, 1931. október 19.) angol író, a kémregény-irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja. Eredeti neve David John Moore Cornwell.

A berni egyetemen tanult, majd 1950-ben csatlakozott az angol hadsereg hírszerző csoportjához. 1960-ban átkerült a MI6 -hoz a külföldi hírszerzőkhöz. Az 1961-es Ébresztő a halottaknak volt az első regénye, majd 1963-ban a Kém, aki bejött a hidegről óriási sikere miatt Cornwell 1964-ben kilépett a hírszerzéstől, hogy csak az írásnak szentelhesse az életét.

1964-ben elnyerte a Somerset Maugham-díjat, ami harmincöt évnél fiatalabb brit íróknak tette lehetővé, hogy külföldön fejleszthessék az írói képességeiket. 2008-ban a Times a huszonkettedik helyre rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján.
Azóta több mint húsz regénye jelent meg idehaza is, ezekből többet megfilmesítettek. A Suszter, szabó, baka, kém, A panamai szabó, Elszánt diplomata, Árulás hatalmas sikerrel futott a mozikban.


Agave Könyvek, Budapest, 2017
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192480 · Fordította: Fazekas László

2017. július 18., kedd

Al Capone

Deirdre Bair: Al Capone
legenda és valóság





                                           











Al Capone neve a mai napig közismert maradt, mondhatni mindenki azonnal tudja ki volt, mit tett, hogyan élt. Számtalan film is született élete köré. Mindazonáltal Bair asszony alapos kutatása ebben
a könyvben nemcsak az olvasók vélt "igazságait", hanem a legendákat is azonosítja. A könyv végi kiegészítő jegyzetek is érdemes olvasni! A 8 oldalnyi eddig sosem látott képanyag pedig igen jól illeszkedik a történethez.


Deirde Bair Al Capone életének mítoszos rétegeiben mozog, és oly módon mutatja be, ami ellentmond az amerikai leghíresebb bűnöző sztereotipikus képének. Az embert ábrázolja ez az életrajz, ami alapos módon mutatja be, követi soron az életének állomásait, amely miatt Capone egy igazi amerikai bűnöző ikon lett. A szülők Újvilágba érkezésétől követhetjük a Capone család életét. A gyerekkor hamar véget ért a kis Al számára, az iskolát otthagyva számtalan sok munkát végzett, mire rátalált saját útjára. Ezt is lépésről lépésre bemutatja a szerzőnő.  A szerelem is hamar beköszöntött életébe. A család szerepe végig erős hatással van jelen a történetben. Már az is szokatlan, hogy nem olasz lányt választott feleségnek, hanem egy ír nőt, aki két évvel, de idősebb is volt nála. Egyetlen fia, Sonny pedig kiemelt figyelmet és szeretet kapott. Érdekes volt olvasni a későbbiekben hogyan alakult az élete, mekkora hatással bírt a Capone név viselése. Volt olyan családtag is, aki nevet változtatott!


Képet kapunk a kor bevándorlóiról, életükről, egymáshoz való viszonyaikról. Al Capone családja olasz származású volt, de írek, lengyelek, zsidók is éltek a környezetükben. Amerikába már az 1910-es években milliónyi bevándorló érkezett. A megrajzolt háttér remek korrajzot is ad egyben az akkori társadalom helyzetéről.

Az alkohol-ellenesség mélyen gyökerezik a puritán angolszász társadalomban, így a szesztilalom bevezetése nem először merült fel az Újvilágban. Amikor az amerikai kongresszus 1919. október végén elfogadta az ún. Volstead-törvényt, amely betiltott mindenfajta alkoholtartalmú ital előállítását, szállítását és árusítását az Egyesült Államokban, a törvényileg előírt „józanság” nem érte el a kívánt hatást, a bűnözés nemhogy csökkent volna, de soha nem látott magasságokba emelkedett. Ezzel, az alkoholtilalom bevezetésével az alvilág fénykora kezdődött az Egyesült Államokban. Al Capone és bandája ennek a rendeletnek köszönheti megerősödését és gazdagságát. Az út sok buktatót is rejtett, ezekről is szó van a történetben, ahogyan a család életének jellegzetességei, a családon belüli hierarchia felépítése is fontos jellemző. Egyéni öltözködése, stílusa és adakozó, segítő gesztusai is naggyá tették.




A bűntények, gyilkosságok háttérképet adnak, azonban a család életének alakulása a fő vonal. Az alkohol tilalom egyéb érdekes hatásai is szóba kerülnek: elterjedt a koktélozás, a jazz térhódítása és a tömegsajtó kialakulása jól követhető. Még a Time magazin is ráébredt, növelheti az eladott példányszámot, ha Al Capone kerül a címoldalra. Tagadhatatlanul a kor "celebje" lett.

Természetesen a bandaháborúk legismertebb alakja a Sebhelyesarcú Al Capone élete sok meghökkentő adatot hoz felszínre a családtagokkal folytatott emlékezés. Ő főleg Chicagóban tevékenykedett, illegális alkoholforgalmazással és tiltott szerencsebarlangok üzemeltetésével és prostitúcióval foglalkozott, mégis adócsalásért ítélték el. Ezzel elérte, hogy az FBI tíz legkeresettebb bűnözőjének listájára is felkerült.

Elképesztő az is, hogy mennyire szerette, tisztelte feleségét, gyermekének anyját, azonban mindig volt egy szerető is a képben. Az pedig, hogyan tűrte, viselte ezt a feleség, szintén nem mindennapos. A sötét gonoszság és a figyelmes, odaadó, családjával törődő férj-apa képe elég megrázó különbségeket mutat.
Zsenialitása megkérdőjelezhetetlen, szervezőképessége olasz létére más kisebbségekkel is remekül együtt tudott dolgozni példaértékű. Soha nem adta tanújelét annak, hogy bárkit hátrányos megkülönböztetésben részesítene vallása, faji vagy nemzeti hovatartozása miatt. Ennek az volt az oka, hogy olyan negyedben nőtt fel, ahol nem csak olasz származású, hanem sok más országból érkezett bevándorló is lakott. Capone sosem volt egyedül, és nem volt egy perc magánélete sem. Személyisége, erős karaktere tudta hatalomra segíteni. Az pedig elég meglepő, hogy mindössze hat évről van szó, amíg ez a hatalom tartott. Fontos megjegyezni: nem Al Capone emberi nagyságának ábrázolása a könyv célja, de nyilvánvaló, hogy két Al Capone létezett: a bűnöző, az első számú közellenség, aki birodalmát kíméletlen hatékonysággal működtette és a családjáért élő ember.


Gyilkosságot soha sem tudtak rábizonyítani, azonban
a Valentin-napi mészárlás néven elhíresült gyilkosságok miatt fordulat következett be a közgondolkodásban. Végül adócsalás miatt sikerült börtönbe zárni. Amikor 1934-ben biztonsági okokból átszállították az Alcatraz-szigetre, már egészsége megromlott, elméje kezdett elborulni, a kamaszkorban beszerzett szifilisz részleges bénulást okozott szervezetében. Amikor 8 év börtönbüntetés letöltése után, a félig roncs Caponét szabadlábra helyezték, hatalma meggyengült. Már nem volt a régi, visszavonultan élt, nem sokkal 48. születésnapja után, 1947. január 25-én halt meg tüdőgyulladásban.









Deirdre Bair (született: 1935. június 21.) amerikai író és biográfus. Hat művész életrajzának szerzője.

Megírta Samuel Beckett, Simone de Beauvoir és a C. G. Jung életét is. Al Capone életrajza családi dokumentumok, beszélgetések alapján született meg 2016-ban.





GABO, Budapest, 2017
482 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634064725 · Fordította: Tábori Zoltán

2017. július 16., vasárnap

Sötét erdő

Francesco Fioretti: Sötét erdő 




                                                                   






"Dante megértette: az ördög idelent kizárólag emberi alakban jelenik meg, néhány állatias kiegészítővel: farokkal, szárnyakkal, szarvakkal."




Az Isteni színjáték Dante lenyűgöző műve mindig nagy hatással volt rám. Misztikus, izgalmas és időtálló tartalommal bír az elbeszélő költemény. Nem véletlen tartják a világirodalom legnagyobb allegorikus alkotásai közt számon. Ebben a kötetben elkísérhetjük Dantét és Vergiliust a Pokol bugyraiban tett utazásra.


"Az emberélet útjának felén
egy nagy sötét erdőbe jutottam,
mivel az igaz utat nem lelém"




Természetesen a mű legizgalmasabb egyben legzordabb része a Pokol, aminek rajzán keresztül megláthatjuk, Dante és kortársai hogyan gondolkodtak az akkor élt emberekről és a világról. Olyan lelkeket mutat meg Dante, akiknek halála akkoriban jelentős nyomot hagyott, de a múlt emberei mellett Dante kortársaival is találkozhatunk itt. Ezen történetek által a kor nézeteibe, szokásaiba, hétköznapjaiba nyerünk bepillantást. Ami talán egyik legfőbb erénye a jól megírt és érdekes könyvnek, hogy az emberek, mint én, aki igen régen vagy ne tán még soha nem olvasta az Isteni színjátékot az is egy remek kivonatot, esszenciális képet kap róla. Dante elfogadja és elfogadtatja az olvasóval is a bűnös lelkekre kirótt büntetéseket, viszonya mégis mindenkihez más és más. Legkíméletlenebb a politikai ellenfelekkel... ami talán napjaink viharait ismerve nem is meglepő.
A diktátorokról írt rész nagyon szemléletesre sikerült. Fioretti írói eszközeivel sikerrel adja vissza Dante művének képeit, azok hangulatát.




Külön értékeltem, hogy a Dante művéből származó idézetek a friss Nádasdy Ádám által újrafordított műből vannak. Olvasmányos, szórakoztató és néhol meglepő. Izgalmas vállalkozás lenne a Purgatórium és a Paradicsom témáit is így átdolgozni. Ez egy szép próza, amely egyértelművé teszi a Komédiát, és biztosan elgondolkodtat napjainkra való utalásaival. Semmi nem változott... gyarlók és gonoszak, bűnösek vagyunk. Dante költőien szép nyelvezetét átültetve egy közérthetőbb formát kapunk. Kalandokkal és szürreálisan sötét képekkel, ahogyan a pokolhoz illő. Már, ha van pokol. Természetesen feltűnnek a kor közismert személyiségei, és Beatrice is.

Személyes meggyőződésem, hogy Fioretti ezen kísérlete a mű értelmezésére, közelebb hozza az olvasók szélesebb rétegéhez igazán érdekes és sikerült. Diákok sem mindig értik, ami nem feltétlen a mű hibája. Kellene egy értő és szakavatott tanerő, aki ezt a színes és különös világot maibbá, közelebbivé teszi hozzájuk. Erre is tökéletes ez a kötet.





Fülszöveg:
Francesco Fioretti Dante-kutató, a populáris irodalomban Caravaggióról tett kalandozásai után úgy döntött, a nyugati kultúra egyik legnagyobb műve, az Isteni színjáték megérdemelne egy kortárs interpretációt.

Ebben a vakmerő vállalkozásban tűnik ki igazán Dante művének egészen rendkívüli újszerűsége. Kifinomult stílus és energia hatja át Fioretti munkáját, melyben Dante, pokoljárása során, az abszolút gonoszság, a rossz és a bűn eredetét kutatja – kíméletlenség és együttérzés viaskodik a tűztől felperzselt tájon.
A könyv tetszetős illusztrációit Vidák Zsolt készítette.









Typotex, Budapest, 2017
210 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632798899 · Fordította: Horváth Csaba

2017. július 12., szerda

Szerelmes élet

Zeruja Salev: Szerelmes élet



                                                                                         














Mindig izgalmas kirándulás egy másik kultúra, egy másféle hagyományokon alapuló közösség történetének megismerése. Izraeli író regényéhez még nem volt szerencsém. Érdeklődő kíváncsisággal vettem kézbe a végre magyarul is megjelent Zeruya Shalev Szerelmes élet című regényét.

A kortárs izraeli irodalom egyik legnagyobb sikere szókimondó szexualitásával, bibliai és pszichológiai utalásaival egy szerelmi viszony érzékeny területeire navigál: a képtelen kapcsolat egyszerre fennkölt és groteszk, szent és profán, felszabadító és felemésztő. Mondhatnánk, nincs új a nap alatt, egy szerelmi háromszög-történetről olvashatunk, aminek a vallási szokások, apa-lány kapcsolat ad keretet. Furcsa, különös, de mindenképpen meghatározó ez a ragaszkodó szeretet. Mélyebb érzelmi síkokat is megmutat a történet.




A szülő-gyermek viszony rejtélyességéről ír, a női lélek öntudatra ébredéséről. Megrendítő, súlyos történet, szeretettel teli, titokzatos, szívfacsaró. Ezeket az érzéseket éltem át Jáárá történetének olvasása közben. A vallási köntösbe bújtatott gonoszságról, a nők kiszolgáltatottságáról olvashattam.
Jáárá unalmas házassága Jonitól való lelki eltávolodása az alap, amihez az izzó érzelmeket, és a szenvedélyt Árié megjelenése hozza. A férfi sokkal idősebb a nőnél, sőt, édesapja barátja.
Sodró, olvasmányos és megrázó a hosszú körmondatokba foglalt történet. Néhol brutálisan őszinte, felkavaró, jól felépített dramaturgiájával egy más kultúra, más világrend, más erkölcsi és családi hagyományok világába érkezik az olvasó. Több szálon is fut a történet, megelevenedik a gyerekkor is. Vannak sötét családi titkok, amik a jelenre erősen kihatnak. Mindenki a maga rögös útját igyekszik járni a családban. Senkinek sem könnyű, és nem tudnak egymásnak segíteni. Az izraeli valóság kegyetlen, öntörvényű világát tárja elénk a regény.


Az izraeli írónő magas színvonalú irodalmat művel, s az effajta irodalomnak Európában komolyabb közönsége van, mint hazájában.
A regény történetének simulékonysága, finom vibrálása, jelen és régvolt között a határok elmosódnak. Felvillannak emlékek, amik jóvátehetetlenné tesznek mindent. Szomorú szöveg apáról, annak hatásairól. Kislányok életében különösen mély az apakép hatása. Ez érződik a már felnőtt Jáárá életének mozzanatain is. Az egyre szenvedélyesebb szerelmi viszonya Áriéval, a megélt erotikus lázadás formája.

A férfi erőszakos személyisége fogva tartja, nem képes megszabadulni tőle. Teljesen Árié bűvkörébe kerül, amit az erotikus szenvedély tart életben. Furcsa háromszög ez, hiszen Jáárá próbálná megmenteni kapcsolatukat Jonival, amikor meghal Árié felesége. Jáárá átköltözik hozzá egy bőrönddel a férfihez, ahol kezdetét veszi a hétnapos rituális gyász. Más, számunkra szokatlan hagyományokat is bemutat a regény cselekménye az olvasónak. A női sors, a nők kiteljesedő és felszabaduló önmegvalósítása, a szabad érzelmek ábrázolása a hagyományok árnyékában. Egy különleges utazás keretében ismerkedhet az érdeklődő olvasó a női lélek titkaival. A Szerelmes élet 25 ország után itthon is megjelent, Adler Judith fordításában.





Zeruja Salev: Meir Salev írónő lánya, 1959-ben született Izraelben, a Kinneret kibucban.
Bibliatudományból szerzett egyetemi fokozatot, jelenleg kiadói szerkesztőként, íróként dolgozik. Eddig öt regénye jelent meg; több német és francia irodalmi díj kitüntetettje. Ez a regénye 2014-ben nyerte el a Femina-díjat.







Libri, Budapest, 2017
388 oldal · ISBN: 9789634332220 · Fordította: Adler Judith

2017. július 11., kedd

Szökés a paradicsomból

J. M. Lee: Szökés a paradicsomból





                                                                                                       












Egy igen különleges történettel jelentkezett a könyvhétre a skandináv krimik kiadója az Animus. Nem krimi, nem is skandináv, hiszen Észak-Koreában és Amerikában játszódik a cselekmény. A Szökés a paradicsomból a kiadó új, Sorskönyvek sorozatának második darabja.

Rögtön a történet közepébe csapunk, az erős indítást egy újsághír adja: lelőttek egy ötvenes éveiben járó, már két éve Amerikában élő észak-koreai-menekültet a lakásán. Steve Joon, aki észak-koreai kormányzati létesítményekben dolgozott, a nukleáris programról adott információkat és a Szabadság Barátai emberjogi szervezet vezetője is volt. A halott mellett ott találják, súlyos sérüléssel az elkövetőt is, aki viszont zavart, láthatóan nem tud semmiről. Tovább fokozza a talányt, hogy a halott vérébe számokat és jeleket rajzoltak...


Főszereplőnk Kil-mo, egy észak-koreai matematikai géniusz, aki Asperger-szindrómával küzd. A matematikához való különleges viszonya már a születésnapjában is megnyilvánul: február 29-én született, matematikailag hat éves. Egy cseppet Esőember, egy kicsit Forrest Gump, sőt némi száz éves embert is kiolvashatunk a karakterből. Zavart és zárkózott, nem tudja miért is tartják fogva. Angela a CIA-ügynök ápolónőként a bizalmába kerül. Így bontakozik ki a történet, neki nyílik meg a fiú és meséli el életét, menekülését lépésről lépésre.


Miközben Észak-Korea életébe, a nagy vezető létének hangsúlyosságába is alapos bepillantást kapunk, megismerhetünk egy távoli és nekünk titokzatos országot. Ezek a visszaemlékezések adják
a történetet, a hátteret. A gyerekkor varázsa gyorsan vált tragikussá, amikor sebészorvos apja egy véletlen miatt elveszti munkáját, majd kiderülnek súlyosabb vétségek is. Ezek miatt munkatáborba kerül a család. A szerelem a szépséges Jong-ével itt talál rá Kil-mora. A fiatal fiút elvarázsolja a lány szépsége, bája, ám neki is vannak titkai... A szökés bár lehetetlennek tűnik, mégis adja magát. Ám ez sem jelenti a végső megoldást, az események tovább bonyolódnak, belép az ázsiai alvilág is. Izgalmas képet látunk a kaszinók világáról, működésükről. Ahogyan a történet is egyedi, rejtélyes. A politikai háttér pontos ábrázolása még külön erőssége a történetnek. Tényregény, valós háttérrel.


Ugyanakkor hihetetlenül drámai történetről van szó - nagyon komoly pillantást vetünk Észak-Koreában a nehézségekre, amelyeket nem vitatnék, ezeknek utána lehet még keresni, olvasni további meglepő adatokat tényeket találhatunk. Valóban érdekes volt a rejtély, miközben csak egy olyan módszert biztosított, amely lehetővé tenné, hogy a főhősünk elmondja életének történetét. Végig követhetjük életét, sorsát. Látjuk őrült menekülését Koreából és azt, hogy sikerült New Yorkba jutnia. A történet időnként elakadhat ugyan a matematikában, kifejezetten koncentrálni kell ezekre a részekre. Mint valami matematikai puzzle olyanok ezek az oldalak.


Az élethosszig tartó barátságokat ábrázolja a súlyos üldöztetés és az éhínség ellenére, amihez a szerelmi szál tesz még hozzá. Ez a regény vonzereje az olvasót olyan élettel teli karakterekkel ajándékozza meg, amelyekben az ideológia, kapzsiság és kétségbeesés csap össze. Megkérdőjelezi
a jó és a gonosz sötét vonalát, az igazságot és a hamisságot, a tisztaságot és a pusztulást. Mindezeken keresztül, Lee karakterei megőrzik a humorukat,vannak rövid, vicces pillanatok, amelyek közül néhány a kulturális félreértéseken alapul, a szeretet iránti elkötelezettségüket és legfőképpen a szabadság iránti szenvedélyüket. Mi lesz a történet vége? Miért kellett meghalnia Steve Joon-nak?
Mi áll a háttérben? Érdekes és izgalmas kérdések, a megoldás és a lezárás remekül adja. Nem is vártam volna mást, ez teljes, kerekké teszi az eseményeket. Filmszerű képek villannak fel az olvasó előtt. A történet teljesen egyedi, erősen ajánlott.


A könyv kedvezménnyel közvetlenül a kiadótól ITT megvásárolható!






Animus, Budapest, 2017
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633245071 · Fordította: Pék Zoltán

2017. július 10., hétfő

Apás szülés

Lanczkor Gábor: Apás szülés 






                                                         











Lanczkor Gábor tizedik kötete, negyedik regénye 2016 októberében került a boltokba. A moly.hu szépirodalmi zsűri tagjaként sajnálom, hogy nem tudott a kötet a legjobb tízbe kerülni az éves összesítéskor. Azt a néhány elmaradt szavazatot kompenzálva ajánlom figyelmetekbe ezt a kisregényt.


A szerző előző regénye 2014-ben Folyamisten címmel jelent meg, amit volt szerencsém olvasni. Így nem volt ismeretlen sem a szerző, sem a stílus. Az a regénye elég vegyes képet hagyott emlékeimben. A kezdő történet kifejezetten tetszett, a közép rész kevésbé, majd az Angliában élő, kint dolgozó magyarok története ismét élmény volt. Ahogyan az Apás szülés is. Nem csak a való életben éltem át magam is a lányom világra jöttét. Mennyit is ad, fűzi szorosabbra a lelki kapcsolatot egy ilyen élmény - erről is mesél a kisregény.


Az Apás szülés estében már az ötlet megtalált. Milyen is, ha a férfi igazán szeret? Ez a régi film is eszembe jutott olvasás közben. Mikor lesz a fiúból férfi, hogyan lehet a boldog pillanat egyszerre drámaivá? Hogyan lepet a váratlanul érkező drámát feldolgozni, tovább lépni egy kicsi babával a férfinek? Tetszett a szikár, érzelmes-szemérmes stílus, nagyon szemléletesen osztja meg velünk az író a gondolatait a magyar valóságról. Nincsenek gyönyörűen cizellált körmondatok, egyszerűen és keresetlenül, szókimondóan fogalmaz. Kiváló ötlet, hogy a prózát illusztrációként versbetétek szakítják meg. Ezek a versek Lorca-átiratok, mert a szerelmesek Lorcát olvasnak.



A történet Szombathelyen, a ’90-es években játszódik. Ez az az időszak, amikor már nincs vasfüggöny, és hosszú, tömött sorokban mentünk hűtőszekrényekért a szomszédos Ausztriába. A főszereplő Gergő a városka első bioboltosa. Amolyan leleményes magyar, aki a nyugati határ közelségét kihasználva némi alkoholcsempészéssel növeli a bolt bevételét. Megismerjük Éva családját, történetét is, Gergő előző szerelmét Lilit, az első próbálkozásokat, kamasz szerelmeket, a felnőtté válását. A családi valós élethelyzeteken keresztül ábrázolja a korszakot zenékkel, ez is ad hangsúlyt a kerettörténetnek. Nem árt, ha az olvasónak akad hasonló emléke, élménye, kerekebb, izgalmasabb és személyesebb élményt kap általa. Működik, átélhető, valós érzelmekről mesél ez a rövidke történet. Érzékletesen ír a férfi fájdalmáról, őszinte szerelméről, érzésekről. Megmutatja sebezhetőségét. Ezek a képek már Grecsó Krisztián Megyek utánad című könyvében, annak hangulatában is feltűntek. Nem könnyű a férfilélek titkain kiigazodni. A férfias érzések, gondolatok letisztult, egyszerű szövege nekem most jólesett olvasni.Tetszett ahogy megfogalmazta ezeket a belső képeket, igényes, szép és érzékeny mondatokkal. Igen, mi is bizonytalankodunk, szenvedünk…


A történetről még:
Gergő a főiskolán megismeri Évát, és szerelmükből néhány év múlva gyerek születik. Ám nem a happy end következik, hanem a dráma. A boldogságra árnyék vetül. Mi történik a fiatalokkal? Gergő életét sarkaiból fordítja ki a lánya születése. A belső béke, a harmónia keresése. A vége ad tartalmat igazán, de azt elmondani nem lehet. Elég rövid, tömör, hatásos, olvassátok el, érdemes! Ez a kisregény egy igazi kincs, valódi fejlődésregény, néhol szem nem marad szárazon a férfias érzelmek láttán. Furcsán szomorú, jól tagolt, igényes kötet. Lanczkor a férfi lélek mélyére viszi el olvasóit, nagyon intim férfias líra ez. Olyan ez, mint egy gyönyörű szerelmi vallomás a szeretett nőhöz. Ez megeshet bárkivel, egy hétköznapian szép, tragikus történetet ismerhetünk meg. A srácból fiú, majd férfi lesz. Ezt is nyomon követhetjük a történetben.
Nem tudom szó nélkül hagyni a regény egyszerű, kifejező borítóját, ami jól illeszkedik a történet hangulatához.



"Ekkor jöttem rá, hogy így vagy úgy, de tudok veszíteni. Hogy végre belejöttem a játékba. Felnőttem."



Lanczkor Gábor (Székesfehérvár, 1981-) magyar költő, író, műfordító. 1999-ben érettségizett Szombathelyen. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Közben 2002-2003-ban Ljubljanában és Rómában, majd 2006-2007-ben Londonban folytatta tanulmányait. 2007-2010 között
a Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karán Összehasonlító irodalomtudomány PhD képzésen vett részt.
2006-ban elnyerte a legjobb első verseskötetért járó Gérecz Attila-díjat. 2016-ban József Attila-díjat és Füst Milán-díjat kapott.







Jelenkor,  2016
132 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636765873